Hogy jön létre a fertözés?

A fertőzés leggyakoribb formájában a veszett állat harapás útján a sérült bőrfelületen keresztül a nyálával juttatja be a vírust a szervezetbe. Ha a fertőzött szervezet nem rendelkezik kellő immunitással a kórokozó ellen, kialakulnak a visszafordíthatatlan idegrendszeri tünetek, és a kórfolyamat következetesen halállal végződik.

Mik a veszettség tünetei?

A veszettség főbb tünetei: nyálzás (nyálcsorgás), lógó állkapocs, széjjeltérő kancsalság (strabismus divergens), viselkedészavar (agresszió), kóborlási hajlam, emészthetetlen tárgyak (kő, kavics, fadarab) lenyelése, majd nyelészavar, nagyon jellegzetes rekedtté váló hang ( a hangszálakat ellátó ideg bénulása miatt), víziszony (hydrophobia, ugyanis a bénulások előtt a nyelés görcsös fájdalmat okoz). A vadon élő állatokra a szokatlan szelídség jellemző, de bármilyen ingerhatásra előtörhet belőlük az agresszivitás.

Van-e Magyarországon veszettség?

Járványtanilag két fajta fertőzöttségi szint különböztethető meg - az urbánus, és a szilvatikus. Előbbi azt jelenti, hogy kóbor háziállatok között terjed a veszettség, utóbbi azt, hogy csak vadon élő állatok között terjed (hazánkban jellemzően rókák között), és alkalomszerűen terjed át háziállatokra. Magyarország, köszönhetően az évtizedek óta kötelező oltásnak, az urbánus veszettségtől mentes, ám a szilvatikustól még nem.

Veszettség elleni védöoltás

Hazánkban az ebek veszettség elleni oltása a harmincas évek óta kötelező. Ma a jogszabályok szerint a tulajdonos köteles kutyáját a három hónapos kor elérésekor 30 napon belül beoltatni, majd hat hónapon belül ismét, ezt követően pedig évente egyszer. Az első életévben a kutyának tehát két veszettség elleni oltással kell rendelkeznie. Innentől kezdve már évente kell az oltást megkapnia. Csak egészséges, megvizsgált, panaszmentes állat oltható, a megfelelő immunválasz elérése céljából, ha az oltáshoz képest két héten belül nem mart embert, és nem áll hatósági megfigyelés alatt.

Hol történhet a veszettség elleni vedöoltás beadása?

Az ebek veszettség elleni védőoltása három módon történhet: az állat tartási helyén, állatorvosi rendelőben, vagy szervezetten, összevezetett formában.

A szervezett oltás (más néven: összevezetéses) révén lehetett régen elérni, hogy minél több kutya be legyen oltva. Uniós tagságunkból adódóan változás várható az összevezetett veszettségoltások terén.

A legkényelmesebb az állat tartási helyén, vagy az állatorvosi rendelőben történő oltás. Ez nem szezonhoz kötött, az év bármely időszakában lehetőség van kedvencük veszettség elleni oltásának elvégzésére. Ezenkívül nem kell kitennünk kedvencünket a felesleges stressznek, ami egy összevezetéses oltással jár és az oltás beadása előtt az állatorvos nyugodt körülmények között tudja megvizsgálni a pácienst.

A veszettségoltás elmulasztása szabálysértési eljárást von maga után a tulajdonossal szemben, valamint az eb kártalanítás nélküli végleges elaltatását. Jelenleg csak a kutyák oltása kötelező. Ajánlott azonban más húsevő háziállatainkat is beoltatni (macska, vadászgörény), hiszen ők is terjeszthetik a veszettséget, pláne ha kertben tartott állatról van szó! Ennek jelentőségét jelzi, hogy az utóbbi évek emberi veszettségeseteiben többnyire macskáktól származott a kórokozó.

Oltási igazolvány

Ha a kutya embert mar, karmol vagy harap az oltási könyvet be kell mutatni az illetékes hatóságnak ( körzeti orvos, állatorvos), ezért kérjük az oltási igazolványt őrizzék meg.

Féregtelenités

Nagyon fontos a féregtelenítő készítmény beadása. Ez ugyan évente csak egyszer kötelező, de a megfelelő védelem csak akkor várható, ha a kutyákat, és a velük együtt tartott macskákat háromhavonta tablettás kezelésben részesítjük. Ez fontos közegészségügyi jelentőségű, ugyanis kedvenceink “gilisztái” emberekben is jelentkezhetnek, és ilyenkor elsősorban a gyerekek veszélyeztetettek.