A k�ly�kmacska azonban a gazda ir�ny�t�sa mellett hamar megtanulja, hogy ne vegye komolyan a kutya „agressz�v” magatart�s�t, �s eln�zze neki ezt a bar�tkoz�si m�dot. Ennek is megvan azonban a maga vesz�lye, mert nem fog f�lni a kuty�kt�l, pedig az nem �rtana, hiszen sajnos, nem minden kutyatulajdonos neveli kuty�j�t macskabar�ts�gra.

K�t k�l�nb�z� faj, amelyek j�l �s rosszul is megf�rhetnek egym�ssal. Ha a macska volt az els� a h�zn�l, akkor a kor�bban j�v�k magabiztoss�g�val �s els�dleges szerep�vel a zs�kj�ban fogadja a frissen j�v�t. A rangsorban a kutya mindenk�ppen a macska m�g� ker�l. Ez akkor sem fog v�ltozni, ha az eb �tsz�r-hatszor nagyobb lesz, mint a cirmos. El�fordulhatnak rangsorvillong�sok, a macska ak�r m�g meg is karmolhatja az eb orr�t.

Ha a kutya volt az els�, a kis j�vev�nynek meg kell harcolnia a hely��rt.
Ha egyid�sek a k�lyk�k, a k�z�s szocializ�ci� megk�nny�ti az �letet. Az egy�tt feln�v� kicsik j� pajt�sok, �s nem �rz�kelik a fajk�l�nbs�geket. Ezekb�l a helyzetekb�l sz�letnek azok a fot�k, melyeken a cica a kutya fej�n, h�t�n, �s egy�b testr�sz�n napf�rd�zik.
Ha a kutya m�r feln�tt, jobban f�lti a m�r megharcolt, �s hosszabb ideje �lvezett hely�t a csal�dban. El�fordulhat, hogy agressz�ven reag�l az �j h�zi�llatra. Ilyenkor igyekezz�nk odafigyelni r�juk. Csak akkor l�pj�nk k�zbe, ha a testi feny�t�s eldurvul, de ne ny�ljunk az �llatokhoz, ink�bb hanggal �s sz�val v�lasszuk sz�t �ket.

B�r a legt�bben �gy gondolj�k, hogy a kuty�k �s a macsk�k a leg�d�zabb ellenfelek, val�j�ban igenis lehets�ges kutya-macska bar�ts�g. Egy nemr�g megjelent tanulm�nyhoz v�gzett k�s�rletek sor�n a vizsg�lt kuty�k �s macsk�k nagy r�sz�n�l (66%) k�lcs�n�s bar�ts�got tapasztaltak, m�g agresszivit�st csup�n kev�s esetben (8-9%). Enn�l is meglep�bb az a t�ny, hogy sok esetben a macska lesz a domin�ns f�l. �rdekes m�don a n�st�ny macsk�kn�l nagyobb fok� agresszi�t vagy k�z�nyt tapasztaltak a kuty�k ir�ny�ban, mint a kand�rokn�l. A tanulm�ny k�sz�t�i arra a k�vetkeztet�sre jutottak, hogy akkor j�n l�tre nagy es�llyel bar�ts�g a k�t faj k�z�tt, ha a szocializ�ci� id�szak�ban m�r egy fed�l alatt �lnek: egy macska eset�ben ez kevesebb, mint hat h�nap, m�g a kuty�k eset�ben valamivel kevesebb, mint egy �v.

A kuty�k �s a macsk�k hasonl�tanak abban, hogy mindketten h�sev�k, �gy m�s, kisebb �llatokra vad�sznak, tov�bb� territori�lis viselked�s�ek. Ez azt jelenti, hogy mindk�t faj izgatott� v�lik m�s �llatok jelenl�t�t�l, f�leg ha saj�t ter�let�t �rzi vesz�lyeztetve. Ez�rt ha azt szeretn�nk, hogy otthonunkban egy fed�l alatt �ljen a kutya �s a macska, nem �rt, ha el�tte megtessz�k a megfelel� �vint�zked�seket. A territori�lis viselked�st szem el�tt tartva c�lszer�bb el�bb a macsk�t befogadni, �s csak k�s�bb a kuty�t, mert ebben az esetben a kuty�k 75 sz�zal�ka k�zeledett bar�ts�gosan. (Ford�tott sorrend eset�n csak 59 sz�zal�k.)

A kutya �s a macska kezdeti �rintkez�seit c�lszer� fel�gyelni. Ha egyed�l hagyjuk �ket, miel�tt egy�ltal�n es�ly�k lenne megszokni egym�s jelenl�t�t, a tal�lkoz� k�nnyen katasztrof�lis eredm�nnyel v�gz�d� hajsz�ba torkollhat. Ha a kuty�t vagy a macsk�t megkarmolja vagy megharapja egy m�sik �llat, �r�kk� rettegni fog att�l, hogy kapcsolatba ker�lj�n vele vagy b�rmilyen m�s lehets�ges agresszorral. B�r hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy az agresszorok a nagyobb m�ret� �llatok k�z�l ker�lnek ki, vannak kiv�telek: n�ha p�ld�ul a macsk�k n�luk sokkal nagyobb kuty�kat is megkarmolnak. De ha j�l kij�nnek egym�ssal, a vereked�s ak�r a j�t�k r�sze is lehet.

Most pedig l�ssunk n�h�ny tippet, amelyek seg�ts�g�vel nagyobb es�llyel j�n l�tre kutya-macska bar�ts�g. El�sz�r is c�lszer� a kuty�t �s a macsk�t is m�g k�ly�kkorban vinni a h�zhoz. Ha valakinek m�r van egy macsk�ja, de szeretne kuty�t is, pr�b�ljon olyat keresni, aki elfogadja a macsk�kat. Ha kutya van el�bb, akkor nem �rt, ha m�r hozz�szokott a p�r�zhoz, �s megtan�tottuk sz�t fogadni, miel�tt meg�rkezik a cica. A macska helye legyen biztons�gos, kell�en elszigetelt, am�g a kutya meg nem szokja jelenl�t�t. Ebben az id�szakban n�zz�nk r� gyakran, egyr�szt, hogy nincs-e sz�ks�ge valamire, m�sr�szt, hogy �rezze: � is csal�dtag.

Egy-k�t nap m�lva tegy�nk p�r�zt a kuty�ra, �s �gy menj�nk oda a macsk�hoz. Ne pr�b�ljuk er�ltetni az ismerked�st. A k�vetkez� p�r h�tben n�h�ny alkalommal ism�telj�k meg ezeket a tal�lkoz�kat. Nyugodt viselked�s��rt mindk�t �llatot jutalmazzuk meg. Fel�ll�thatunk egy baba-ajt�r�csot, ez jobb megold�s, mint a csukott ajt�, mert �gy folytathatj�k az ismerked�st an�lk�l, hogy k�rt tenn�nek egym�sban. �gy a macska hamarosan m�r el�gg� biztons�gban fogja mag�t �rezni ahhoz, hogy k�zeledjen a kuty�hoz, �s az sem fogja �t h�borgatni. Ekkor le lehet venni a kuty�t a p�r�zr�l, �s magukra lehet hagyni �ket, hogy kapcsolatot teremthessenek.