Mi a mell�kvese?

A mell�kvese p�ros szerv, a ves�k mellett tal�lhat�. Mindk�t mell�kvese egy k�ls�, k�reg-, �s egy bels�, vel��llom�nyb�l �ll. A mell�kves�k olyan anyagokat termelnek, melyek sz�mos testfunkci�t szab�lyoznak, �s sz�ks�gesek az �letfenntart�shoz. Hab�r mindk�t �llom�ny termel hormonokat, az Addison-k�r a k�reg �ltal termelt hormonokat �rinti, ezek a hormonok a kortikoszteroidok. A legink�bb ismert ezek k�z�l a kortizol, mely a k�reg k�ls� r�sz�ben termel�dik. Ugyancsak a k�regben termel�dik, �s hasonl�an fontos egy mineralokortikoid hormon, az aldoszteron. Ez a hormon szab�lyozza a test elektrolit �s v�zh�ztart�s�t, �s r�szt vesz a k�lium kiv�laszt�s�ban �s a n�trium visszatart�s�ban.  Ennek a hormonnak �s a kortizolnak a hi�ny�t egy�ttesen nevezz�k Addison-k�rnak.

Mi a kortikoszteroidok �s a mineralokortikoidok funkci�ja?

A kortikoszteroidok azok a hormonok, melyek lehet�v� teszik, hogy �lettanilag reag�ljunk a stresszre. A gl�kokortikoidok (amilyen pl. a kortizol �s annak szintetikus rokonai, pl. a dexametazon �s a predizon) a sz�nhidr�t, zs�r �s feh�rje metabolizmus folyamat�ra hatnak.  A szervezet folyamatait a lebont�s, �get�s ir�ny�ba tolj�k (ink�bb, mint a rakt�roz�s fel�), hogy az k�szen �lljon a “fight or flight” helyzetre, azaz a menek�l�sre vagy t�mad�sra.

A mineralokortikoidok (az aldoszteron �s a szintetikus fludrokortizon-acet�t) az elektrolitokra, azaz a k�liumra �s a n�triumra hatnak. �ltal�nos biol�giai szab�ly, hogy ahol n�trium vagy s� van, ott v�z is van. Amikor a mineralokortikoidok a menek�l�sre vagy t�mad�sra val� felk�sz�l�sben a v�rben keringenek, a n�triumot a szervezet visszatartja, �s �gy t�bb v�z is lesz az erekben, v�rakozva egy esetleges v�rvesztes�gre. Ha a n�triumot a szervezet megtartja, a biol�giai egyens�ly fenntart�sa megk�v�nja a k�lium lead�s�t.

Mindezek a folyamatok azonban j�val �sszetettebbek ann�l, hogy itt minden apr� r�szlet�re kit�rj�nk, de �sszefoglalhatjuk, hogy mindezen hormonok n�lk�l a legkisebb stressz is az �let �sszeoml�s�hoz vezetne.

Mi okozza a betegs�get?

A kuty�ban a f� ok �ltal�ban a sz�vetek k�zvetlen s�r�l�se v�rz�s, fert�z�s vagy aut�immun okok miatt. El�fordulhat m�g a Cushing-k�r (hyperadrenokorticizmus) kezel�se k�vetkezt�ben is, melyet �gy kell elk�pzeln�nk, mint az Addison-k�r ellent�t�t, ahol t�l sok aldoszteron �s kortizol keletkezik. Addison-k�r alakulhat ki akkor is, ha egy kutya hossz� ideig volt szteroidokkal kezelve valamilyen ok miatt, �s azt hirtelen vonj�k meg t�le. M�s esetekben az agyalapi mirigy megbeteged�se �llhat a h�tt�rben.

Mik a klinikai t�netek?

A t�netek �ltal�ban bizonytalanok �s nem specifikusak, mint  p�ld�ul elesetts�g, izomgyenges�g, tests�lycs�kken�s. Gyakran figyelhetj�k meg azokban az �llatokban, amelyek valamilyen egy�b megbeteged�sben, gyomor-b�lgyullad�sban vagy vesebetegs�gben szenvednek. H�ny�s, tests�ly-cs�kken�s, er�sebb-gyeng�bb hasmen�s, er�s szomj�s�g, �s sok vizelet �r�t�se nem szokatlan t�netek. �tmeneti remeg�ses id�szakok is jellemz�ek lehetnek. Ezeknek az �llatoknak az �llapota �tmenetileg javulhat nem specifikus kezel�s hat�s�ra, azaz a folyad�kter�pia �s szteroidok ad�sa ideiglenesen seg�thet, de a t�netek hamarosan visszat�rnek.

A p�ciensek legt�bbsz�r 4-5 �ves, szuka kuty�k (macsk�kban is el�fordulhat, de csak nagyon ritk�n). A betegs�gnek legjobban kitett fajt�k k�z� tartozik a d�ndog, a west highland terrier, az �sszes m�ret� uszk�r, �s a portug�l v�zikutya. El�sz�r csak k�z�mb�ss�g, kedvtelens�g jelentkezik, n�ha h�ny�ssal �s hasmen�ssel egy�tt. V�g�l, a betegs�g az Addison-kr�zisbe torkollhat, azaz, az �llat �sszeomlik shockban, mivel nem k�pes alkalmazkodni a stresszben sz�ks�ges kering�si �s metabolikus ig�nyekhez. A v�rcukorszint �letvesz�lyesen alacsony lehet, a k�liumszint emelked�se viszont sz�vritmus-zavarokhoz, valamint a sz�vver�s lelassul�s�hoz vezet. Az �llat ezt a szakaszt m�r nem biztos, hogy sikeresen t�l�li.  Az esetek 30 %-�ban az Addison-k�rban beteg �llatokban az Addison-kr�zis idej�n diagnosztiz�lj�k a betegs�get.

Az Addison-kr�zis

N�ha a betegs�g s�lyosabb form�ban, hirtelen gyenges�ggel, eszm�letveszt�ssel, h�ny�ssal �s hasmen�ssel jelentkezik. Ez az Addison-kr�zis. Ebben az esetben s�rg�sen k�rh�zi ell�t�s sz�ks�ges.

Hogy diagnosztiz�lhat�?

Laborat�riumi tesztek sz�ks�gesek, gyakran ak�r t�bbsz�ri v�rv�tel is. A diagn�zis meger�s�t�s�re egy v�rteszt szolg�l, az �n. ACTH (mell�kvese-k�reg serkent� hormon) stimul�ci�s teszt. Azonban, mivel a betegs�g nem t�l gyakori, �s a t�netek sz�les sk�l�j�t produk�lhatja, az ACTH tesztre csak egy�b tesztek ut�n ker�l sor, melyek m�s, “h�tk�znapibb” betegs�gek kiz�r�s�t szolg�lj�k. Ha az �llat a k�rh�zba Addison-kr�zisben �rkezik, amikor s�lyos elektrolith�ztart�si zavarok �szlelhet�k, �s a ter�pia hat�s�ra javul az �llapota, akkor megsz�letik az Addison-k�r felt�telezett diagn�zisa, amelyet k�s�bb, ha a beteg m�r nincs �letvesz�lyben, meger�s�thet�nk az ACTH stimul�ci�s teszttel.

Ha azonban az �llat k�rt�rt�net�ben elesetts�g, izomgyenges�g, tests�lycs�kken�s szerepel, melyek sz�mtalan m�s betegs�g t�netei k�z� ugyan�gy besorolhat�ak, legel�sz�r biok�miai profilvizsg�latokat �s v�rk�pet v�gz�nk, hogy ellen�rizz�k a test egy�b szerveit, szervrendszereit. Az Addison-betegs�gben szenved� �llatokban sokszor tal�lunk emelkedett v�rkarbamid �s kreatinin szintet, illetve cs�kkent v�rcukrot. A v�rk�p id�lt v�rszeg�nys�get mutathat. Ha a v�rvizsg�latkor Addisonra utal� jel van, k�vetkezhet az ACTH-teszt.

Az ACTH stimul�ci�s teszt l�nyege, hogy a kutya egy injekci�ban mell�kvese-k�reg serkent� hormont, azaz ACTH-t kap. Egy nem beteg kutya erre emelkedett kortizol szinttel reag�l, m�g egy Addison-beteg kortizolszintje nem v�ltozik jelent�sen az ACTH hat�s�ra, �gy az Addison-k�r diagn�zisa meger�s�thet�.

Az Addison-k�r szokatlan form�kban is jelentkezhet. Mivel az �llat k�ptelen a norm�lis  v�rcukorszintet tartani, ez v�g�l g�rcsk�szs�gben manifeszt�l�dhat. Ez felkeltheti egy inzulin-elv�laszt� hasny�lmirigy daganat gyan�j�t, de m�g miel�tt egy nagyobb has�ri m�t�tet tervezn�nk, �rdemes kiz�rnunk, hogy nem Addison-k�rral �llunk-e szemben.

Tal�n hasonl�an meglep�, hogy az em�sztetlen �tel vissza�klendez�s�vel j�r� �llapot, a megaesophagus h�tter�ben, melyet egy abnorm�lis beidegz�s alak�t ki, Addison-k�r is lehet.

A sokf�le t�net miatt, amellyel az Addison-k�r jelentkezhet, az Addison-k�r a “nagy ut�nz�” orvosi becenevet kapta. Az egyed�li, biztos diagn�zist ad� vizsg�lat teh�t az ACTH stimul�ci�s teszt. M�g az eg�szs�ges �llat kortizolja emelkedik a beadott ACTH hat�s�ra, mely egy�bk�nt a szervezetben az agyalapi mirigyben termel�dik, �s felel�s a stressz idej�n a kortikoszteroidok mell�kves�b�l val� mozg�s�t�s��rt, a betegben nem lesz elegend� kortikoszteroid az ACTH bead�sa ut�ni v�laszra. A v�lasz hi�nya teh�t diagnosztikus az Addison-k�rra. Egyes esetekben m�gis lehet fals pozit�v az eredm�ny, ha kortikoszteroidokat haszn�ltak az �llatban a teszt elv�gz�se el�tt.

Mit �rt�nk atipikus Addison-k�r alatt?

Kb. 42 betegb�l egy kutya az Addison-k�r egy speci�lis form�j�ban szenved. A legt�bb beteg kuty�n�l a mell�kvese k�rg�nek h�rom r�tege egyform�n k�rosodik, �gy nem termel�dnek kortikoszteroid hormonok. Az atipikus Addison-k�rban ezzel szemben a probl�ma nem a mell�kves�vel mag�val van, hanem az agyalapi miriggyel. Az eg�szs�ges agyalapi mirigy ACTH-t (mell�kvese-k�reg serkent� hormon) v�laszt el, amely a mell�kvese-k�reg k�t r�teg�t, a zona fasciculat�t, �s a zona reticularist t�bb gl�kokortikoid termel�s�re b�ztatja. N�lk�le ezek a r�tegek elsorvadnak, de a harmadik r�teg, a zona glomerulosa, melyet a hormon nem befoly�sol, norm�lis marad. Ez egy olyan beteget eredm�nyez, aki nem tudja a v�rcukorszintet szab�lyozni megfelel�en, de nem vesz�lyezteti �t az Addison-kr�zis. A diagn�zis ugyan�gy ACTH stimul�ci�s teszttel �s egy saj�t ACTH szint m�r�s�vel �ll�that� fel. A kezel�se gl�kokortikoid hormonok p�tl�s�val t�rt�nik, pl. prednizonnal. Az igazs�ghoz hozz�tartozik, hogy ezekben a betegekben is v�g�l gyakran kialakul a teljes Addison-betegs�g az elektrolitok egyens�ly�nak felborul�s�val egy�tt.

Milyen kutyafajt�kn�l lehetnek diagnosztikai neh�zs�gek?

A Csendes-�ce�n k�zel�b�l sz�rmaz� fajt�kn�l, mint amilyen az akita �s a shiba inu, a v�r k�lium szintje �lettani �llapotban is magasabb. Ez gondot jelenthet, ha az �llat t�netei egy�bk�nt ak�r az Addison-k�rra is utalhatnak. Ezekn�l a �llatokn�l norm�lis reakci�t tal�lunk az ACTH stimul�ci�s tesztre, ha nem Addison-betegs�gben szenvednek.

Ostorf�reg (Trichuris vulpis) fert�z�tts�g?

Az ostorf�rgess�gr�l ismert, hogy az Addison-kr�zishez hasonl� t�netegy�ttest k�pes produk�lni -  m�g a k�lium �s a n�trium v�rszintek is megfelelnek annak. A negat�v ACTH-teszt viszont itt is kiz�rja a betegs�get. A b�ls�rvizsg�lat azonban nem mindig bizony�tja az ostorf�rgess�get, mivel az ostorf�rgek csak szakaszosan �r�tenek pet�ket. Ha ez a gyan� felmer�l, el kell ink�bb v�gezn�nk a f�reghajt�st.

Hogy kezelhet� az Addison-k�r?

Ha egyszer a diagn�zis megsz�letett, a kezel�s el�g mag�t�l �rtet�d�. A standard kezel�s sor�n helyettes�tj�k a mineralo- �s gl�kokortikoidokat a szervezetben. A leggyakrabban erre haszn�lt anyag a fludrokortizon (Magyarorsz�gon az Astonin-H hum�n k�sz�tm�nyben van). Ezt naponta k�tszer adjuk be, olyan d�zisban, amelyet a beteg k�lium �s n�trium szintj�nek m�r�s�vel lehet meghat�rozni. Eleinte az elektrolitokat hetente m�rj�k, majd ha azok m�r stabilnak t�nnek, �vi 2-4 kontrollra van m�g sz�ks�g. Gyakran tapasztaljuk, hogy id�vel a fludrokortizon hat�konys�ga csak az adagj�nak n�vel�s�vel tarthat� fenn. A fludrokortizon rendelkezik mineralo- �s gl�kokortikoid hat�ssal is, ez�rt semmilyen egy�b gy�gyszert nem kell haszn�lnunk.

Egy �j gy�gyszer az Addison-k�r kezel�s�re nemr�giben ker�lt forgalomba (Magyarorsz�gon m�g nem). Ez egy injekci�s k�sz�tm�ny, a DOCP (dezoxykortikoszteron-pival�t). Az injekci� hossz�hat�s�, csak 25 naponta kell adni, �s sz�mos teszt ut�n kider�lt, hogy jobb az elektrolit-szab�lyoz� hat�sa, mint a fludrokortizonnak. Az elektrolitok v�rszintj�t eleinte minden injekci� el�tt m�rj�k, de k�s�bb elegend�  az �vi egy-k�t kontroll. N�h�ny �llatban azonban sz�ks�ges a gl�kokortikoid kieg�sz�t�s is. A beteg �llat �tel�t javasoljuk s�zni, hogy ez seg�tsen a s�h�ztart�s egyens�ly�ban.

�gy h�t, ha egyszer a diagn�zisunk meger�s�t�st nyert, a legt�bb kutya sikeresen kezelhet� sz�jon �t adott gy�gyszerekkel. A t�pl�l�sa �s az �letm�dja, aktivit�sa v�ltozatlan lesz.  A kuty�k legt�bbje, m�g a kr�zis ut�n is, ugyan�gy folytatja �let�t, mint azel�tt. Sz�ks�ges lesz a betegs�get nyomon k�vetni, f�leg a kezel�s kezdetekor. Emiatt n�ha sz�ks�g lehet az �llat k�rh�zi elhelyez�s�re �s a tov�bbiakban tesztek elv�gz�s�re.

Hangs�lyozand�, hogy a gy�gykezel�s a kutya �lete v�g�ig adand� mineralo- �s gl�kokortikoid kieg�sz�t�st jelent. N�ha, f�leg stressz sor�n, mint pl. az utaz�s, a panzi�ba ad�s vagy egy m�t�t, ezeknek az adagj�t emelni kell. A betegs�g egyben gyakori �llatorvosi vizsg�latokkal is j�r, hogy ellen�rizz�k, az �llat �llapota stabil-e, �s ez term�szetesen gyakori v�rvizsg�latokat jelent.

Progn�zis

Az Addison-k�ros betegek egy jelent�s r�sz�nek j� vagy kit�n� a progn�zisa, ha egyszer a diagn�zist meger�s�tett�k, �s az �llat �llapot�t stabiliz�ltuk a megfelel� gy�gyszerekkel.