K�vetkez� 20 cikk

El�z� 20 cikk

Kutya-macska bar�ts�g	http://szobacirkalo.blog.hu/2009/09/04/kutya_macsk	2011.09.21. 19:57
A kutya �s a macska nem �r�k ellens�gek, hanem olyan f�lre�rt�s �ldozatai, amely viszonyukat mindj�rt az elej�n megpecs�teli. Mert mit tesz a bar�ts�gos, j�l nevelt kutya, ha idegennel tal�lkozik? F�l�t hegyezi, kit�tott sz�j�b�l kil�g a nyelve �s kivillannak a fogai, cs�v�lja a fark�t �s felemeli egyik mellsõ l�b�t. Ez a kuty�n�l a bar�ts�gos �dv�zl�s jele. A macsk�n�l azonban a legvadabb fenyeget�sek k�z� tartozik. Ez�rt nem csoda, ha a macska a kuty�ra veti mag�t, �s v�resre karmolja a pof�j�t. Ezek ut�n persze a f�lre�rt�s tiszt�z�s�ra m�r nem szokott sor ker�lni... Tov�bb…

Kuty�k, macsk�k k�nikula idej�n – Kedvenceink v�delm�ben	http://tiaramagazin.hu/page/kutyak_macskak_kanikul	2011.08.26. 13:57
M�g tiszta er�b�l tombol a ny�r, sz�mosan most kezdik a nyaral�st, hozzuk-vissz�k kuty�nkat, macsk�nkat is. Sokan �gy �rzik, hogy a k�ny�k�k�n j�n ki a sok j� tan�cs, de ugye, az ism�tl�s ama tud�s anyja... A sportol�k is bemeleg�tenek a verseny el�tt, sz�val, nem �rt bizonyos dolgokat �jra �s �jra elism�telni, m�r csak az�rt sem, hogy n�gyl�b� kedvenceink, a kuty�k �s cic�k a forr� napokon is j�l �rezz�k magukat vel�nk… �me n�h�ny egyszer�, de hasznos tan�cs, hogy ama h�zi kedvencek kellemesen t�lts�k a meleg napokat. Tov�bb…

Mit csin�ljon a kutya nyaral�s alatt?	http://www.kutya2.eoldal.hu/cikkek/	2011.06.26. 19:38
A nyaral�s mindenki sz�v�hez k�zel �ll, de ha kuty�d van, nemcsak a saj�t nyaral�sodat kell megtervezned, azt is el kell d�ntened, hogy mit csin�lsz a kuty�val. Lehet, hogy el tudod vinni magaddal, de a legt�bb esetben otthon kell hagynod. Term�szetesen nem lehet a kuty�t hosszabb id�re egyed�l hagyni a h�zban. A gazd�k egy r�sze szerencs�s, �s van olyan bar�tja, vagy szomsz�dja, aki a kutya gondj�t viseli. A legt�bb gazd�nak viszont �llatpanzi�ba kell vinni a kuty�t. A kuty�k t�bbs�ge j�l alkalmazkodik ehhez a helyzethez, f�leg ha kicsi koruk �ta hozz�szoktak. Ha viszont a kuty�val egy�tt akarsz utazni, a k�vetkez�kre kell figyelned. Tov�bb…

A dorombol�s		2011.06.14. 20:06
A dorombol�s mik�ntje tal�ny marad. A legr�gebbi elm�let szerint a hang a l�gcs� g�ge m�g�tti szakasz�n l�v� k�t membr�nred�t�l ered. Az "�l"-hangszalagok rezg�se hozza l�tre a dorombol�st. A g�ge alatti ter�letre m�rt enyhe nyom�ssal a dorombol�s megsz�ntethet�. Az anat�musok v�lem�nye szerint ezek a red�k nem k�pesek rezegni, �s �gy v�lik, hogy a f� gy�jt��rben (a v�rt a sz�v fel� sz�ll�t� v�n�ban) keletkez� turbulencia kelti a rezg�st, amely �tad�dik a l�gcs�nek. Egy m�sik elk�pzel�s szerint a macska har�ntcs�kolt izmai akaratlagos mozgat�s�val k�pes a l�gy sz�jpadl�st megrezegtetni. B�rhogyan j�n is l�tre, a dorombol�s nem egyszer�en az el�gedetts�g jele. A macska stresszes �llapotban vagy s�r�l�st szerezve is dorombol - a jelens�g a k�z�ti balesetet szenvedett macsk�kat ell�t� �llatorvosok k�r�ben j�l ismert. A n�st�nyek sz�l�s k�zben vagy k�lykeikhez visszat�rve is dorombolhatnak, a k�lyk�k pedig szoptat�s k�zben. A macska k�pes a dorombol�ssal egy id�ben ny�vogni, de el�fordul az is hogy lassan pislog k�zben, illet�leg a szemeit r�szben vagy eg�szben lehunyva pihen. A dorombol�s seg�ts�g�vel a macska meg is nyugtatja mag�t, �gy val�sz�n�leg ez�rt dorombol abban az esetben is, ha f�jdalmai vannak. Egyes kutat�k felt�telez�se szerint a dorombol�s sor�n l�trej�v� rezg�s (melynek frekvenci�ja nagyj�b�l megegyezik az alapj�raton m�k�d� d�zelmotorn�l tapasztalhat�val) kedvez� hat�st gyakorol a csontok �s a szervek gy�gyul�s�ra. /Forr�s: http://www.macskak.net/?q=dorombolas/

Hogyan tan�tsuk meg a kutyust, hogy h�v�sra hozz�nk j�jj�n?	http://videosmart.hu/video/hogyan-tanitsuk-meg-a-k	2011.06.13. 20:11
Legyen sz� versenykuty�r�l vagy h�zi kedvencr�l, a beh�v�s tan�t�sa alapvet� fontoss�g�, hiszen igen nagy sz�ks�g van arra, hogy h�v�sra a kutya azonnal hozz�nk j�jj�n. Amire sz�ks�g�nk lesz     kutya     jutalomfalat Mi�rt fontos a kutya beh�v�sa? Sportfelhaszn�l�sn�l, verseny szinten lehet�leg min�l gyorsabban, de h�zi szinten is nagyon fontos, hogy a kutya h�v�sra visszamenjen a gazd�j�hoz. Sokkal nagyobb szabads�got �lvez, mert el tudjuk ereszteni s�t�lni, el tud menni mozogni, j�tszani. El�fordulhat, hogy �letet is menthet, hogy a kuty�t vissza tudjuk h�vni, pl. nem szalad �t az utc�n. Mikor kezdj�k el tan�tani a kuty�t a beh�v�sra? K�l�n�sen fontos k�ly�kkorban elkezdeni a tan�t�s�t, mert megvan a lehet�s�g�nk arra, hogy az eg�szen fiatal k�ly�knek az �szt�n�s szoci�lis ragaszkod�s�t kihaszn�ljuk, �szt�n�sen k�t�dik a gazd�j�hoz, nem t�volodik el t�le. Min�l nagyobb egy kutya, ann�l nagyobb gazda �s a kutya k�zti t�vols�g, �s ann�l ink�bb fenn�ll a vesz�lye annak, hogy a beh�v�s tan�t�sa neh�zs�gekbe �tk�zik. Fontos m�g, hogy a gazd�j�hoz oda�rkez� kuty�t soha nem szabad b�ntetni. Mikor ne h�vjuk magunkhoz a kuty�t? El�fordulhat, hogy a kuty�nk s�ta k�zben szereti a k�rny�k �sszes kuty�j�t felhergelni. Ilyenkor �ri�si hib�t k�vet�nk el, ha a kuty�t magunkhoz rendelj�k, majd leszidjuk. A kutya a legutols� cselekedet�vel k�ti �ssze a b�ntet�st, teh�t azzal fogja �sszek�tni, hogy visszament a gazd�hoz �s j�l kikapott. Hogyan �s mivel jutalmazzuk a kuty�t? A beh�v�s kezdeti tan�t�sakor fontos az, hogy a kutya a gazd�ja ir�nti k�t�d�s�t m�ly�ts�k. Ehhez ig�nybe tudunk venni k�l�nf�le motiv�ci�s eszk�z�ket. K�ly�kkuty�n�l a jutalomfalat m�k�dik j�l, mert ilyen korban m�g rendk�v�l fal�nkak. Ehhez apr�ra v�gott virslikarik�t �rdemes haszn�lni, amelynek el�nye, hogy finom, puha, er�s illat�, �s a kutya nem r�gja. �rzi az illat�t, ez motiv�lja, �s amikor megkapja a jutalomfalatot, egy nyel�ssel elt�nteti, ami az�rt fontos, mert nem vesz�t�nk id�t. Teh�t fontos, hogy a kutya jutalmaz�sa pontos legyen �s gyors. Az, hogy egy ilyen jutalomfalatot kap, a kuty�ban a pozit�v cselekv�st meger�s�ti. Ha elkezd r�gcs�lni, m�r arra koncentr�l, hogy mi van a sz�j�ban. A beh�v�s a gyakorlatban Abban a pillanatban, hogy a kutya lelkesen megindult fel�nk, m�r lehet sz�ban dics�rni, ezzel er�s�tve azt, hogy � j�t cselekszik, �s ahogy oda�rt, megkapta a jutalomfalatot �s a simogat�st. Ahhoz, hogy a beh�v�s ne k�nyszer legyen a kuty�nak, fontos, hogy a beh�v�sok ne csak akkor t�rt�njenek, amikor pl. p�r�zt akarunk r�adni, hanem olykor beh�v�s ut�n d�g�ny�zz�k meg, kapjon jutalomfalatot �s hagyjuk dolg�ra menni a kuty�t.

A macskatart�s ABC-je	http://enmagam.freeweb.hu/macskajaj.htm	2011.05.18. 19:47
Itt a tavasz. A macsk�k szaporod�si id�szaka. Sokan tal�lunk ilyenkor az utc�n k�ly�kmacsk�t. Van, aki �gy hat�roz, befogadja a kis csavarg�t. Kezd� - �s tal�n gyakorl� - macsk�soknak sz�lnak a HarmoNet j� tan�csai!   Tov�bb…

Kan vagy szuka legyen?		2011.05.01. 19:17
Mikor v�gre eljutunk ahhoz a felel�ss�gteljes elhat�roz�sig, hogy csal�dunkat egy n�gyl�b� szimatol� j�sz�ggal b�v�ts�k, sok d�nt�ssel kell m�g szemben�zn�nk. Ezek k�z�l egyik a kiv�lasztand� kutya nem�t �rinti. Kan vagy szuka legyen az �j j�vev�ny? Egy�ltal�n nem mindegy. Cikk�nk ebben a d�nt�sben seg�t olvas�inknak. Sok v�leked�st hallhatunk arr�l, hogy milyen nem� kuty�t �rdemes tartanunk. Sokan �ll�tj�k, hogy a szuka kuty�k odaad�bbak, jobban szeretik otthonukat �s jobban b�nnak a gyerekekkel. A kan kuty�k mellet eml�tik sokan, hogy sokkal kiegyens�lyozottabbak, mint n�nem� t�rsaik, r�ad�sul kevesebb gonddal j�rnak. Mi nem akarjuk egyik nem mellet sem letenni a voksunkat, �gy a t�nyekre t�maszkodunk. Megn�zz�k milyen probl�m�kkal kell szembes�ln�nk az egyes ivarokn�l. A kanok Mert pisilni azt ugye kell … Az els� kanokat �rint� probl�m�t a szobatisztas�gra val� nevel�sn�l fogjuk tapasztalni. B�r ilyenkor mindk�t nemn�l k�zdelmes �letszakasz el� n�z�nk, m�gis a rosszcsont fi�k r�tesznek m�g egy lap�ttal. A szuka kis kor�t�l kezdve, ha kis- vagy nagydolg�t v�gzi, leguggol. A kan a kisdolog v�gz�s�n�l a l�b�t felemeli �s valamely b�torunkat, vagy a falat �gy biztosan megtiszteli lak�sunkban. A pisil�ssel k�s�bb is probl�m�ink lehetnek. M�g a szuka kuty�k �ltal�ban gyorsan, egy menet alatt v�geznek a dolgukkal, addig az ivar�rett kanoknak term�szetesen musz�j a park �sszes f�j�t egyenk�nt megjel�lni�k. A szerelem�rt mindent Az eszeveszett fajfenntart�si �szt�n mindk�t nemn�l k�l�nf�le kih�v�sokat rejteget sz�munkra. A kan kuty�kn�l a csatangol�s a legf�bb probl�ma. A kan kuty�k van hogy 5 km-es k�rzetben meg�rzik a t�zel� szuka szag�t. Ebben az esetben term�szetesen minden eszk�zt bevetnek, hogy felkeress�k �t. Ebb�l ad�dik, hogy az elcsatangolt kuty�k 90%-a kan. Utcai harcosok K�l�n�sen s�t�ltat�s k�zben okozhatnak probl�m�t az egym�s tork�nak ugr� j�sz�gok. B�r n�ha el�fordulhat hogy k�t szuka k�z�tt is n�zetelt�r�s t�mad, de term�szetesen az ilyen fajta �sszecsap�s legink�bb a kanokra jellemz�. A szuka kuty�k N�i probl�m�k T�zel�snek mondjuk a n�ivar� kuty�n�l azt az id�szakot, amikor a pete�r�s lezajlik �s a fogamz�s lehet�v� v�lik. A t�zel�s id�szaka �ltal�ban 14 nap, egyes fajt�kn�l 21 napig is elh�z�dhat. A szuk�k �vente k�tszer t�zelnek, Az ivar�rett szuka els� t�zel�se 7-8. h�napos kor�ban is bek�vetkezhet. Ez az �llapot kellemetlens�gekkel j�rhat sz�munkra. A t�zel� szuka v�rzik, �gy a padl�t, vagy elk�nyeztetett „kanap�kuty�k” eset�n az �l� �s fekv�helyeinket „�sszep�tty�zheti”. Sokan ezt elker�lend� egy bugyit adnak szerencs�tlen kutyusukra.   Nem k�v�nt terhess�gek, avagy ki az apa? Amennyiben nem �l�nk a fogamz�sg�tl�s valamely m�dj�val �s szeretn�nk elker�lni a nem k�v�nt terhess�get, akkor rendk�v�li m�don kell vigy�znunk t�zel� kuty�nkra a s�t�ltat�s k�zben. Egy kritikus id�szakban a szuk�k is v�gynak a rom�ncra, ilyenkor nagyon neh�z visszatartani �ket. Lehet�leg csak p�r�zon s�t�ltassuk az illet� ebet, mert k�l�nben k�t h�nap m�lva nagyon k�l�nleges kever�k �jsz�l�ttekre sz�m�thatunk.   Racion�lis megfontol�sok ide vagy oda, �gyis azt a kiskuty�t fogjuk v�lasztani, amelyik el�sz�r megmelengeti a sz�v�nket   /Forr�s: http://kiskutya.hu /

Parazit�s fert�z�s elker�l�se		2011.04.18. 20:08
1. Negyed�vente f�regtelen�tse �llatait tablett�val! �gy elt�vol�tja a f�rgeket kedvenceibõl, ez�ltal megelõzheti a f�regpet�k feld�sul�s�t a k�rnyezetben is. 2. Figyeljen a megfelelõ higi�n�s rendszab�lyok betart�s�ra! Mosson kezet, miut�n �llataival foglalkozott. 3. Rendszeresen takar�tsa �ssze a kutya�r�l�ket az �llatok tart�zkod�si hely�n, hetente legal�bb k�t-h�rom alkalommal! De legjobb, ha naponta megteszi ezt. 4. Alaposan mossa meg a z�lds�geket �s a gy�m�lcs�ket fogyaszt�s elõtt! 5. Rendszeresen bolh�tlan�tsa �llatait! A bolh�k sz�tr�g�s�val az �llatok galandf�rgekkel fertõzõdhetnek. 6. Ne engedje gyermekeit olyan helyen j�tszani, vagy mez�tl�b szaladg�lni, amely kutya�r�l�kkel szennyezet, mivel a kamp�sfejû f�reg l�rv�ja a bõr�n �t is fertõzhet. 7. Ne igyon vizet patakb�l vagy m�s term�szetes v�zfoly�sb�l, amely �llati �r�l�kkel szennyezett lehet! 8. Tartsa tiszt�n �llatait! Amennyiben lehets�ges, f�rdesse meg õket f�regtelen�t�s ut�n. 9. K�rje �llatorvos�t�l a tablett�t! /Forr�s: www.feregtelenites.hu /

�llatv�delem		2011.04.15. 15:02
Az �llatv�delem sz�zadunk egyre fontosabb t�rekv�se. Az �llatv�delem t�rsadalmilag elv�rt, hasznos tev�kenys�g, amelynek l�nyeg�t Magyarorsz�gon az 1998-as �llatv�delmi t�rv�ny �gy foglalja �ssze: "Az �llatok �rezni, szenvedni �s �r�lni k�pes �l�l�nyek, tiszteletben tart�suk, j� k�z�rzet�k biztos�t�sa minden ember erk�lcsi k�teless�ge!" Az egyre szigorod� b�ntet�sek ellen�re m�g el�fordulnak olyan esetek, ahol �rtatlan �llatokat b�ntanak. Ak�r b�rt�nb�ntet�ssel is s�jthat� az a szem�ly, aki s�lyos �llatk�nz�st k�vet el. A term�szetben el�fordul� fajokat tal�n m�g nem is ismerj�k teljes k�r�en, de nap mint nap fajok pusztulnak ki a kisebb h�nyad� term�szetes szelekci� mellett els�sorban az emberi terjeszked�snek k�sz�nhet�en. A term�szetes �l�helyek lecs�kkennek �s megv�ltoznak, a z�rt ter�leten pedig sokszor gondozatlan �llatok �lnek. Az emberek �nc�lra haszn�lj�k ki, haszn�lj�k fel az �llatokat, ak�r a l�tsz�ks�gletr�l, ak�r sz�rakoz�sr�l besz�l�nk. Nap mint nap hallunk olyan �llatkertekr�l, amelyben a k�r�lm�nyek nem el�gs�gesek �l�l�nyek tart�s�ra, de sok �llat szenved a cirkuszi mutatv�nyok, a sz�ps�gipar �s egy�b k�s�rletek miatt, �s el�fordulnak olyan hobbi�llattart�k is, akik nem gondozz�k kis�llataikat. A fejlett orsz�gokban m�r tan�tj�k az �llatv�delmet az iskol�soknak. Az�rt fontosak ezek az ismeretek, mert a gyermekek m�r kor�n megtanulj�k, hogy hogyan kell kezelni az idegen �llatokat �s ezzel lecs�kkenhet a balesettel v�gz�d� t�mad�sok sz�ma, illetve a szabadon k�sz�l� �llatok sz�ma is. Magyarorsz�gon ez m�g nem ker�lt az oktat�si rendszerbe bevezet�sre, de a gyakori kutyat�mad�sok miatt c�lszer� lenne elgondolkodni rajta. Haz�nkban sok �llatmenhely m�k�dik, amelyek a k�bor �llatok �tmeneti elhelyez�s�re szolg�l. Ha valaki k�bor �llatokkal tal�lkozik, nem csup�n azzal tud seg�teni, ha �rtes�ti a legk�zelebbi menhelyet, hanem j� megold�s m�g az ideiglenes befogad�s �s �j gazda keres�s is. A k�bor �llatok sz�ma a szuka kuty�k ivartalan�t�s�val is cs�kkenthet�. /Forr�s: www.akutya.hu /

K�vetkez� 20 cikk

El�z� 20 cikk