N�h�ny fontos kifejez�s

Roham (ictus, g�rcs�l�s): egy akaratlan zavar az agy norm�lis m�k�d�s�ben, mely leggyakrabban kontroll�lhatatlan izom �sszeh�z�d�sokban nyilv�nul meg. A rohamok jelentkezhetnek ak�r az eg�sz �let sor�n egyszer, n�h�nyszor, vagy ak�r t�bbsz�r egym�st k�vet�en, egy hosszabb rohammentes id�szak ut�n (hetek, h�napok).

Epilepszia: visszat�r�, ism�tl�d� g�rcsrohamokkal j�r� megbeteged�s.

Preictus (a rohamot k�zvetlen�l megel�z� �llapot): �ltal�ban magatart�sbeli rendelleness�gekkel tal�lkozunk, b�r ezek sokszor olyan enyh�k, hogy elker�lik a figyelmet. A t�netek lehetnek: nyugtalans�g, f�lelmi reakci�k, ny�lz�s, merev tekintet, ugat�s, von�t�s. Ez a st�dium pecekre, esetleg �r�kra terjedhet.

Postictus (k�zvetlen�l a roham ut�ni �llapot): az az id�szak, am�g a cica visszat�r a norm�lis �llapot�ba egy rohamot k�vet�en. 24-48 �r�ig is eltarthat. V�ltozatos t�netekkel tal�lkozhatunk: f�rad�konys�g, alusz�konys�g, izgatotts�g, j�rk�l�s, fokozott �tv�gy, �s v�ziv�s.

Generaliz�lt roham (grand mal roham- az eg�sz testre kiterjed� nagyroham): r�ngat�z�s, merev v�gtagok, �sz�- k�sz� mozg�sok, a b�ls�r �s vizelet�r�t�s kontrollj�nak elveszt�se. A fej gyakran h�trafesz�tett a gerincoszlop f�l�.

Status epileptikus: folyamatos rohamok, melyek 5-10 percn�l tov�bb tartanak. Ebben az �llapotban a macsk�k azonnali beavatkoz�st ig�nyelnek.

Parci�lis rohamok: nagyon ritk�k macsk�n. Az izom �sszeh�z�d�sok csak egy adott izomcsoportra terjednek ki, vagy viselked�sbeli v�ltoz�sokat okoz (pl. a farok kerget�se, k�pzeletbeli t�rgyak harapd�l�sa, agresszi�).

Absence roham (petit mal-kis roham): kisfok� g�rcs�s aktivit�s: nagyon ritk�n jelentkezik macsk�n.

A rohamok leggyakrabban akkor jelentkeznek, mikor az agy aktivit�sa megv�ltozik, mint p�ld�ul alv�skor, etet�skor, vagy izgalmi �llapotban. Az �rintett macsk�k a rohamok k�z�tt teljesen norm�lisak lehetnek. Nagyon sok k�l�nb�z� betegs�g okozhat rohamokat, �gy fontos lenne a kiv�lt� okot megtal�lnunk (a roham maga csak egy t�net). Ha siker�l a kiv�lt� okot kezelni, nagyobb az es�ly, hogy a rohamokat kontroll�lni tudjuk. Macsk�kban a val�di epilepszia (idiopathikus, nem tal�lhat� h�tt�rok), szemben a kuty�val, ritka.

Hogy tudom seg�teni az �llatorvosom, az epilepszia diagn�zis�ban?

Pr�b�ljuk meg, min�l alaposabban megfigyelni a macsk�t a roham ideje alatt. Ez �rt�kes inform�ci�kkal szolg�lhat a betegs�g t�pus�hoz, ami a probl�m�t okozza.

1.) Milyen id�s korban kezd�dtek a rohamok, �s rosszabbodtak-e ez id� alatt?
2.) Visszat�r�ek a rohamok, vagy teljesen v�ratlanul jelentkeznek?
3.) A rohamok gyakoris�ga
4.) K�thet�ek a rohamok valamilyen esem�nyhez: alv�s, etet�s, izgatotts�g stb.
5.) B�rmilyen m�s t�net, ami betegs�gre utalhat: cs�kkent �tv�gy, f�rad�konys�g, fokozott v�ziv�s stb.
6.) A cica �letk�r�lm�nyei is fontosak lehetnek
7.) Gy�gyszerek: k�l�n�sen a legut�bbi f�regtelen�t�s, ill. bolha ellenes kezel�s
8.) �trend
9.) M�rgekhez val� hozz�f�r�s

Rohamokat okozhatnak direkt az agyat �rint� (idegrendszeri) betegs�gek, illetve nem az agyat �rint� (nem idegrendszeri) betegs�gek, mint p�ld�ul m�j, ill. vesebetegs�gek. Sok betegs�g, ami kor�bban nem volt kezelhet�, ma m�r az, b�r szakell�t�st, specialist�t ig�nyel.

Hogyan lehet eljutni a roham ok�nak felismer�s�hez?

Sz�mos vizsg�lat sz�ks�ges, m�g eljutunk a v�gs� diagn�zishoz. El�sz�r is sz�ks�g van egy teljes v�rvizsg�latra, a nem idegrendszeri eredet� rohamok kiz�r�s�ra. Ezt k�vetheti teljes altat�sban egy koponyar�ntgen, �s a agyfolyad�kb�l val� mintav�tel. Az agyvel�t r�szletesen azonban csak MRI (m�gneses rezonancia vizsg�lat) �s CT (computertomogr�fia) seg�ts�g�vel k�pezhetj�k le. Ez ut�bbi vizsg�latok Magyarorsz�gon k�t helyen, Budapesten, �s Kaposv�ron �rhet�k el.

Milyen kezel�sek lehets�gesek?

Nagyon fontos, hogy ha egy cic�nak rendszeresen van rohama (t�bb mint egy, 6-8 hetente), kezel�st kapjon, m�g ha a kiv�lt� ok nem is ismert, hiszen minden egyes roham tov�bbi agyk�rosod�st okozhat, mely megn�veli az es�ly�t, egyre s�lyosabb �s gyakoribb rohamok- �s komplik�ci�k kialakul�s�nak. Olyan esetekben, mikor a g�rcs�k oktana nem ismert, vagy nem kezelhet�, magukat a rohamokat, direkt sz�ks�ges kezelni. Sokf�le kezel�s lehets�ges. Hogy melyiket v�lasztjuk, mindig egyedi m�rlegel�s k�rd�se. Sokszor v�ltoztatni sz�ks�ges a gy�gyszer adagj�n, t�pus�n, ad�s�nak gyakoris�g�n, mire megtal�ljuk az adott cic�nak a legmegfelel�bbet. Ez sokszor neh�z, frusztr�l� id�szak, de a cica hossz� t�v� j�l�te miatt nagyon fontos t�relemmel lenn�nk. Sokszor a kezel�ssel sem lehet teljes rohammentess�get el�rni. Ilyenkor a c�l a rohamok sz�m�nak �s id�tartam�nak cs�kkent�se, hogy macsk�ja t�bb�- kev�sb� norm�lis �letet �lhessen.

A kezel�s aranyszab�lyai

MINDIG k�vess�k a haszn�lati utas�t�st. Mind az adagol�s, mind a gy�gyszer bead�s�nak ideje fontos a megfelel� v�rszint fenntart�s�hoz.

SOHA ne fogyjon el a gy�gyszer�nk, mert a ter�pia hirtelen megszak�t�sa komoly rohamokat induk�lhat.

TUDASSA mindig �llatorvos�val, ha fogy a gy�gyszerk�szlet, hogy id�ben fel�rhassa azt. Ez k�l�n�sen akkor fontos, ha a gy�gyszert speci�lisan a macsk�dnak rendelt�k.

TARTSA a gy�gyszereket biztons�gosan, gyermekekt�l elz�rtan, mert er�ses nyugtat� hat�s�ak lehetnek.

VIGY�ZZON b�rmilyen m�s gy�gyszerrel, m�g a gy�gyn�v�ny k�sz�tm�nyekkel is, melyeket esetleg a macsk�nak adna. Minden esetben egyeztessen �llatorvos�val.

Melyek lehetnek a kezel�s mell�khat�sai?

Enyhe mell�khat�sok gyakoriak, k�l�n�sen a ter�pia kezdet�n�l, vagy ha v�ltoztatunk az adagol�son. A leggyakoribb mell�khat�s a nyugtat� hat�s, de egy�b t�netek is el�fordulhatnak, melyek �ltal�ban hamar elm�lnak, ahogy a cica hozz�szokik a gy�gyszerhez. Ha a mell�khat�sok fennmaradnak, vagy s�lyosnak t�nnek, mindig k�z�lje �llatorvos�val.

SOHA NE V�LTOZTASSON A GY�GYSZER ADAGJ�N VAGY A BEAD�S GYAKORIS�G�N MIEL�TT MEGBESZ�LTE VOLNA �LLATORVOS�VAL!

Mi�rt lehet hat�stalan a kezel�s?

El�fordulhat, hogy �gy t�nik a kezel�s hat�stalan. A legt�bb esetben ez az�rt van, mert a d�zis, vagy a bead�s ideje nem pontos. K�rj�k, ellen�rizze, hogy pontosan k�veti-e a gy�gyszer t�j�koztat�j�t. N�h�ny esetben v�rv�tel is sz�ks�ges, hogy a gy�gyszer v�rszintj�t ellen�rizz�k, megfelel�-e.

Egy�b okok, melyek a kezel�s sikertelens�g�hez vezethetnek:

1.) K�l�nleges k�r�lm�nyek, mint p�ld�ul a stressz. Ilyenkor sokszor megn�velt gy�gyszeradagok sz�ks�gesek.
2.) Az alapbetegs�g s�lyosbod�sa.
3.) N�h�ny eset nem kezelhet� gy�gyszeresen.

A rohamok �ltal�ban egy meglehet�sen s�lyos betegs�g t�netei. Ez azonban nem jelenti azt, hogy semmit sem lehet macsk�j�val tenni. Korrekt, megfelel� kezel�ssel, cic�ja �letmin�s�ge nagym�rt�kben jav�that�.