H�nyf�le diabetes van?

Az �n. diabetesnek kuty�ban 2 form�ja l�tezik: a diabetes mellitus �s diabetes insipidus. Az ut�bbi igen ritka megbeteged�s, aminek a l�nyege a szervezet v�zvisszasz�v�st szab�lyoz� mechanizmus�nak el�gtelens�ge. A diabetes mellitus a klasszikus �rtelemben vett cukorbetegs�g, amit legink�bb 5 �ves, vagy ann�l id�sebb kuty�kban alakul ki. Ez az �n. II-es t�pus�, vagy feln�ttkori diabetes mellitus. L�tezik velesz�letett form�ja is, amely k�lyk�kben fordul el�, ezt I-es t�pus�, vagy juvenilis cukorbetegs�gnek nevezik. Ut�bbi igen ritk�n fordul el�.

A cukorbeteg emberek egy r�sz�t inzulin injekci�t, m�s r�sz�k pedig sz�jon �t adott gy�gyszert kap kezel�sk�nt. Ez a kuty�k eset�ben is �gy van?

Emberekn�l a diabetesnek k�t alapvet� form�j�t ismerj�k. Ezek abban hasonl�tanak egym�sra, hogy mindkett� eset�ben a szervezet v�rcukor szab�lyoz� mechanizmusainak zavara tapasztalhat�, azonban a betegs�g alapvet� folyamatai k�l�nb�znek egym�st�l.
.

I-es t�pus�, vagy inzulin-f�gg� diabetes mellitus: A �-sejtek teljes, vagy majdnem teljes pusztul�sa miatt k�vetkezik be. Ez a kuty�k leggyakoribb cukorbetegs�ge. A v�rcukorszint be�ll�t�sa ez esetben inzulin injekci�val t�rt�nik.

II-es t�pus�, vagy nem inzulin-f�gg� diabetes mellitus: Enn�l a form�n�l m�g megmaradnak inzulin termel� sejtek a hasny�lmirigyben, azonban �sszess�g�ben a termelt inzulin mennyis�ge kev�s, a hormon kibocs�t�sa k�sedelmes, �s a sz�vetek valamekkora izulin-rezisztenci�t mutatnak. Ez a t�pus gyakran mutatkozik id�s, elh�zott kuty�kban. Emberekn�l ez az a forma, ami sz�jon �t adott gy�gyszerekkel kezelhet�: ezek a megmaradt, m�k�d�k�pes �-sejtek m�k�d�s�t, inzulin termel�s�t �s kibocs�t�s�t stimul�lj�k, helyre�ll�tva ez�ltal a v�r cukorszintj�t. Sajn�latos m�don a kuty�k nem reag�lnak j�l a sz�jon �t adott k�sz�tm�nyekre, �gy tablett�val nem kezelhet�k.
.

Mi�rt fontos az inzulin?

Az inzulin olyan, mint egy „ajt�n�ll�”: a test sejteinek felsz�n�n �csorogva kinyitja az ajt�t, �s beengedi a v�rcukrot a v�r�ramb�l, hogy az a sejt belsej�be l�pjen. A gl�k�z (sz�l�cukor, v�rcukor) egy l�tfontoss�g� anyag, � biztos�tja a sejtek energiasz�ks�glet�nek legnagyobb h�nyad�t az �let sor�n. Inzulin hi�ny�ban a gl�k�z nem k�pes bel�pni a sejt belsej�be, �s r�szt venni ezekben a folyamatokban. Ilyenkor felgy�lemlik a v�rben, �s ez olyan t�rt�n�sek sorozat�t ind�tja el a szervezetben, amely v�gzetess� v�lhat.

Ha nincs inzulin, a sejt energia hi�nyoss� v�lik, azaz �hezik. A szervezet ilyenkor nem tehet m�st, minthogy a rakt�raihoz ny�l: elkezdi lebontani a zs�rt �s a feh�rj�ket. Ezek az �n. alternat�v energiaforr�sok. Ennek k�vetkezt�ben a kutya pr�b�l ugyan t�bbet enni, s�t, farkas �tv�gya van, de m�gis fogy. A szervezet k�zben pr�b�l a felesleges cukormennyis�gt�l megszabadulni, �s a vizelettel kiv�lasztani azt. Mivel a sz�l�cukor egy olyan akt�v molekula, ami mag�val viszi a vizet, az �llat vizelet�nek mennyis�ge nagym�rt�kben megn�. Hogy elker�lje a kisz�rad�st, a kutya egyre t�bbet �s t�bbet kezd el inni.
.

Teh�t a n�gy legf�bb t�nete a cukorbetegs�gnek:

1.) s�lyveszt�s
2.) megn�tt v�zfogyaszt�s
3.) megn�tt �tv�gy
4.) nagy mennyis�g� vizelet �r�t�se
.

Hogy lehet a betegs�get diagnosztiz�lni?

A diagn�zis h�rom alappill�ren nyugszik: a n�gy legf�bb t�net, a folyamatosan magas v�rcukorszint, �s a gl�k�z megjelen�se a vizeletben.

A norm�l v�rcukorszint 4.4-6.6 mmol/l. Ez �tkez�s ut�n k�zvetlen�l megemelkedhet (13.6-16.5 mmol/l-re), azonban cukorbetegs�g fenn�ll�sakor ak�r 22 mmol/l f�l� (�ltal�ban 22-33 mmol/l) is n�het az �rt�k. Extr�m esetben 44 mmol/l v�rcukorszintet is m�rtek m�r.

Norm�lis esetben a szervezet igyekszik megg�tolni a vizelettel t�rt�n� cukorveszt�st (a vese nem filtr�lja ugyanis a v�rb�l, teh�t a vizelet eg�szs�ges �llatban cukormentes), azonban egy bizonyos v�rcukor�rt�k felett ez a szab�lyoz�s m�r nem m�k�dik. Ilyenkor ker�l gl�k�z a vizeletbe.
.

Mi a teend�?

A legfontosabb: a cukorbeteg kutya v�rcukor szintje kezel�s n�lk�l nem fog normaliz�l�dni! B�r ha egy-k�t napig nem kap kezel�st, nem felt�tlen�l ker�l kritikus �llapotba az eb, azonban az inzulin-ad�s a napi rutin r�sz�v� kell, hogy v�ljon. A kezel�s nemcsak az injekci� bead�s�t, hanem az �tkez�s id�pontjainak helyes megv�laszt�s�t, �s az eles�g �sszet�tel�nek megv�ltoztat�s�t (�n. cukorbeteg-di�ta) is mag�ban foglalja.

A tulajdonos sz�m�ra teh�t a cukorbetegs�g kezel�se egy financi�lis �s egy szem�lyes elk�telezetts�get is jelent. Ha a v�rcukor be�ll�t�sa megt�rt�nt, a fenntart�si k�lts�gek kevesebbek lesznek, de az �llat eg�sz fennmarad� �let�ben megmaradnak.

A cukorbetegs�g meg�llap�t�sakor lehet�s�g van a kutya p�r napra t�rt�n� k�rh�zi elhelyez�s�re az esetleges kr�zis kiv�d�se, a kieg�sz�t� vizsg�latok elv�gz�se �s a v�rcukor be�ll�t�sa (ez napi t�bbsz�ri v�rv�telt jelent) miatt. A kr�zis legink�bb akkor k�vetkezik be, ha a kutya napok �ta nem eszik, �s nem iszik. Az ekkor kialakul� �llapotot ketoacid�zisnak nevezz�k, amelynek meg�llap�t�sa k�l�nb�z� laborat�riumi vizsg�latokat ig�nyel, kezel�se pedig intenz�v ell�t�st. Ide�lis esetben, vagyis ha a kr�zis nem k�vetkezik be, elvileg 1-2 nap alatt be�ll�that� a v�rcukorszint, elv�gezhet�k a k�l�nb�z� vizsg�latok �s megv�laszthat� a megfelel� ter�pia. Ezut�n az els� kontroll vizsg�lat 3-7 nap ut�n v�lik sz�ks�gess�. Kb. 1 h�nap m�lva �rhet� el l�tv�nyos javul�s.

Nagyon fontos, hogy a Tulajdonos minden orvosi instrukci�t pontosan k�vessen: bele�rtve a gy�gyszer bead�st, a di�t�t �s az otthoni „monitoroz�st” (a v�ziv�snak �s vizelet�r�t�s mennyis�g�nek, s�lyv�ltoz�snak a nyomon k�vet�se). Egy fontos esetleges komplik�ci� lehet a hipoglik�mia, azaz a v�rcukorszint le

Mit foglal mag�ba a kezel�s?

A diabetes kezel�s�ben a legfontosabb a k�vetkezetess�g. A cukorbeteg kutya folyamatos gy�gyszerbead�st, megfelel� etet�st �s stabil, stresszmentes �letet ig�nyel.

Az etet�s alapja a rostd�s di�ta, mivel ennek cukortartalma alacsony �s lassan em�szt�dik. Vagyis nem emeli hirtelen a v�rcukorszintet. Emellett a rost stimul�lja az inzulin termel�st a II-es t�pus� diabetesben. (Aj�nlott t�pok: Eukanuba, Hill’s Prescription Diet Canine w/d, elh�z�s eset�n r/d). Nem helyes, ha a t�pl�l�kot eg�sz napra a kutya el�tt hagyjuk! Fontos viszont, hogy az inzulin injekci� bead�sa el�tt kapjon enni az �llat.

A v�rcukor megfelel� szab�lyoz�sa csak az inzulin injekci�val lehets�ges. Sokan �dzkodnak a bead�s�t�l, tartanak a kezel�st�l. Sz�mukra �lljanak itt a k�vetkez� megjegyz�sek:

A.) Az inzulin bead�sa semmif�le f�jdalmat nem okoz.

B.) Az injekci�s t� rendk�v�l v�kony, a sz�r�st alig �rzi az �llat.

C.) A k�sz�tm�nyt b�r al� adjuk, olyan ter�letre, amely semmif�le l�tfontoss�g� szervet nem �rint �s nem k�ros�t.

Semmik�ppen ne kezdj�k el kezelni az �llatot, am�g az �llatorvos be nem mutatta, meg nem tan�totta a bead�s helyes technik�j�t. Ezut�n l�tni fogjuk, hogy nem is olyan neh�z, �s az �llat milyen j�l toler�lja.
.

Az injekci� bead�s�nak protokollja a k�vetkez�

1.) Inzulin k�sz�tm�nyek

Az inzulin leveg�t�l elz�rt, felc�mk�zett �vegben ker�l kiszerel�sre. A c�mk�n pontosan felt�ntetik az inzulin t�pus�t �s koncentr�ci�j�t. Alapvet� fontoss�g�, hogy meggy�z�dj�nk r�la az elej�n: az inzulin k�sz�tm�nyhez �s koncentr�ci�hoz a megfelel� fecskend�t alkalmazzuk-e (pl. 40 NE/ml-es inzulinhoz 40 NE-es fecskend�t, a 100 NE/ml-eshez pedig a 100-as fecskend�t haszn�ljuk).

Haszn�lat el�tt az �veget �vatosan �ssze kell keverni: finoman g�rgess�k a k�t tenyer�nk k�z�tt, semmik�ppen ne r�zzuk fel (ut�bbi esetben bubor�kok keletkeznek, ami a pontos adagol�st megnehez�ti). A kever�s az�rt fontos, hogy a szuszpenzi� homog�n legyen, tartalma ne �lepedjen az �veg alj�ra, mert ezzel esetleg nem a megfelel� t�m�nys�g� inzulint fogjuk beadni. Ford�tsuk sz�j�val lefel� az �veget, �s ellen�rizz�k, nem maradt-e feh�r por az alj�n, megfelel�en felkevert�k-e.

Az inzulin egy hormon, amely elveszti hat�konys�g�t, ha direkt napf�nynek vagy magas h�m�rs�kletnek van kit�ve. H�t�szekr�nyben, de nem fagyaszt�ban kell t�rolni. Helyes haszn�lat est�n az inzulin hossz� ideig eltarthat�. Gyermekekt�l t�vol tartand�.

2.) Felk�sz�l�s az inzulin bead�s�ra

Sz�ks�g van teh�t t�re �s a megfelel� fecskend�re, az inzulinos �vegre �s a kutyusra. Ha minden egy�tt van, a k�vetkez� l�p�seket kell k�vetni:

1.) A t�r�l vegy�k le a kupakot, a fecskend�ben pedig h�zzuk vissza a dugatty�t a beadand� inzulin mennyis�gig.

2.) �vatosan vezess�k be a t�t az inzulinos �vegbe.

3.) Fecskendezz�k a felsz�vott leveg�t az �vegbe. Ezzel elker�lhetj�k benne a v�kuumhat�st.

4.) Sz�vjuk fel a megfelel� mennyis�g� inzulint a fecskend�be.

Miel�tt beadjuk az inzulint, ellen�rizz�k, nincs-e l�gbubor�k a fecskend�ben. Ha van, sz�vjunk bele ink�bb k�tszer annyi inzulint, mint amennyi sz�ks�ges (a fecskend�n tal�lhat� egy sz�mozott sk�la), majd a t�t kih�zva az �vegb�l finoman �t�gess�k meg k�rm�nkkel a fecskend�t, hogy a bubor�k a tetej�re emelkedjen. A dugatty�t gyeng�den tolva nyomjuk ki a l�gbubor�kot. Gy�z�dj�nk meg r�la, hogy a megfelel� mennyis�g� inzulin van-e a fecskend�ben (a felesleget kinyomhatjuk bel�le, vagy visszafecskendezhetj�k az �vegbe).

3.) Az inzulin bead�sa

A k�vetend� l�p�sek:

1.) Tartsuk a fecskend�t az egyik kez�nkben.

2.) K�rj�nk meg valakit, hogy fogja meg a kuty�t, am�g mi a tark� k�zel�ben a h�t b�r�t valahol red�be emelj�k a szabad kez�nkkel. Pr�b�ljuk mindig m�s helyre adni, mint el�z� nap.

3.) Egy gyors mozdulattal toljuk �t a b�r�n a t�t, ami k�nnyed�n �thalad �s nem okoz f�jdalmat. Vigy�zzunk, hogy csak egy r�tegen sz�rjunk �t (ne b�kj�k �t a b�rt a t�loldalon, mert az inzulin a sz�rzetre, vagy a f�ldre fog ker�lni), �s ne b�kj�nk bele az ujjunkba. J� t�mpont, ha a t�t a gerincoszloppal p�rhuzamosan vezetj�k be, kis sz�gben lefel� ir�ny�tva.

4.) A beinjekt�l�s sor�n h�velykujjunkat helyezz�k a dugatty�ra �s fecskendezz�k be a tartalm�t.

5.) Ezut�n h�zzuk ki a t�t �s a fecskend�t, z�rjuk le �s tegy�k f�lre (eldob�s: a vesz�lyes hullad�kok megsemmis�t�s�re vonatkoz� szab�lyok szerint)

6.) Ha a kutyus nyugton maradt, cir�gassuk, jutalmazzuk meg.

Nem sz�ks�ges, �s nem is k�v�natos a b�r alkoholos lefert�tlen�t�se az injekci� bead�sa el�tt. Ennek n�gy oka van:

1.)  A v�kony sz�rtakar� term�szete, �s a kutya b�re k�zel�ben �l� bakt�riumok t�pusa miatt a gyors alkoholos vagy egy�b szerrel t�rt�n� fert�tlen�t�s teljesen hat�stalan.

2.)  A kis mennyis�g� alkohol k�nnyen bevihet� a t�vel a b�rbe, ami a bakt�riumokat is mag�val viheti.

3.) Az alkohol okozta mar� �rz�st a kutya k�nnyen azonos�thatja az injekci� bead�s�val, �gy azt nehezebben t�ri majd a k�s�bbiekben.

4.) Ha v�letlen�l a b�r felsz�nre jut az inzulin, nem fogjuk �szrevenni, ha el�tte alkoholt is haszn�ltunk. Ha viszont nem tessz�k, az injekci� hely�n megnedvesed� b�r vagy sz�r jelzi sz�munkra, hogy a gy�gyszer mell� ment.

Hab�r a fenti proced�ra els�re komplik�ltnak t�nhet, vagy ak�r kivitelezhetetlennek, hamar elsaj�t�that�. A kutya is k�nnyen meg fogja tanulni, hogy az injekci� idej�re nyugodtan �lj�n. Egy id� ut�n seg�ts�g sem kell majd, aki lefogja az �llatot.
.

Sz�ks�ges-e a folyamatos vagy id�szakos monitoroz�s?

Fontos, hogy a kutya folyamatos ellen�rz�s alatt �lljon, szab�lyos id�k�z�nk�nt vigy�k el kontroll vizsg�latra �s �llatorvosunkkal szorosan egy�ttm�k�dj�nk .
.

Otthoni teend�k

Az otthoni ellen�rz�s alapvet�en k�t r�szb�l �ll.

Az els� otthoni teend�:

a.) Folyamatosan k�s�rj�k figyelemmel az �llat �tv�gy�t: elfogyasztja-e az aznapi adagokat, esetleg �hes marad-e ut�na,

b.) Tests�ly�t: legal�bb havonta meg kell m�rni, lehet�leg ugyanazzal a m�rleggel,

c.) V�zfogyaszt�s�t: norm�lisan egy kutya nem ihat t�bbet 225 ml/4,5 kg-n�l 24 �ra alatt. Ez kuty�nk�nt n�mileg elt�r� lehet, �gy a v�zfogyaszt�s v�ltoz�s�t legjobb a saj�t �llatunk ismert mennyis�g�hez m�rni. Az egyszer�s�g kedv��rt megadhatjuk a v�zfogyaszt�sok sz�m�t is: norm�l esetben ez maximum 6 alkalom naponta. Ha viszont ezt meghaladja, pontosabb v�zfogyaszt�sm�r�s v�lik sz�ks�gess�.

d.) A vizelet�r�t�s mennyis�g�t.

B�rmilyen elt�r�st tapasztalunk a fentiek valamelyik�ben, ez azt jelzi, hogy a cukorbetegs�g nincs megfelel�en kontroll�lva. Ekkor miel�bbi v�rcukorm�r�s sz�ks�ges.

A m�sodik otthoni teend�:

A v�rcukor kimutat�sa a vizeletben. Ha a cukorbetegs�g j�l kezelt, a kuty�nk vizelete cukormentes kell, hogy legyen. A kimutat�st tesztcs�kkal v�gezz�k, amely b�rmelyik patik�ban beszerezhet�. A hum�n vizeletcs�kok is alkalmasak a meghat�roz�sra. Friss vizeletb�l v�gezz�k a vizsg�latot, �s ha pozit�v gl�k�z jelenl�t�re, a k�vetkez� 1-2 napban is ism�telj�k meg. Ha egym�s ut�n t�bbsz�r tudunk gl�k�zt kimutatni, v�rcukor meghat�roz�st kell v�gezni.
.

A v�rcukorszint monitoroz�sa

K�tf�le teszt l�tezik a v�rcukorszint meghat�roz�s�ra. Az egyiket el�g csak 3-4 havonta elv�gezni, ha a kutya egy�bk�nt t�netmentes. Minden m�s helyzetben, vagyis ha a cukorbetegs�g klinikai t�netei jelentkeznek vagy a vizeletben cukor jelenik meg, azonnal sz�ks�ges a v�rcukor meghat�roz�sa. Fontos, hogy a v�rv�tel legal�bb 6 �r�val az �tkez�s ut�n t�rt�njen, hiszen az ev�s �tmenetileg megemeli a v�rcukorszintet.

Amikor v�rcukorszintet m�r�nk, a napi legmagasabb �s legalacsonyabb �rt�kre vagyunk k�v�ncsiak. A legmagasabb az inzulin bead�sa el�tt, a legalacsonyabb pedig az inzulin hat�smaximum�n m�rhet� (�ltal�ban 5-8 �r�val az injekci� bead�sa ut�n).

Legjobb, ha a k�vetkez�k szerint j�runk el:

1.)  A reggeli etet�s ut�n 30 perccel bel�l �rkezz�nk a kontroll vizsg�latra (ha ez nem lehets�ges, vigy�k magunkkal az aznap reggeli eles�g adagot).

2.) Fontos, hogy ne adjunk inzulint.

3.) Ha megt�rt�nt a v�rv�tel, beadhat� az inzulin, illetve ha otthon nem evett, meg is kell etetni a kuty�t.

4.) A m�sodik v�rminta v�tele a hat�smaximumon t�rt�nik.

Figyelembe kell venni, hogy ha a kutya nyugtalann�, izgatott� v�lik a behozatal alatt, t�vesen magasabb v�rcukor�rt�k m�rhet�.

L�tezik egy m�sik lehet�s�g is a cukorbetegs�g monitoroz�s�ra: az �n. frukt�zamin-teszt. A m�rt �rt�k az elm�lt k�t h�t v�rcukor-koncentr�ci�inak �tlag�t mutatja meg. �gy f�ggetlen a stressz, izgatotts�g vagy a nem megfelel� �tkez�s okozta v�rcukorszint v�ltoz�sokt�l, vagyis ezek a t�nyez�k kik�sz�b�lhet�k. Sok kutya sz�m�ra ez az igaz�n megb�zhat� vizsg�lati m�dszer. Tov�bbi el�nye, hogy nem sz�ks�ges el�tte koplaltatni az �llatot �s b�rmelyik napszakban elv�gezhet�.
.

El�fordul hipoglik�mia kuty�kban?

A hipoglik�mia alacsony v�rcukorszintet jelent. Ha a m�rt �rt�k 40 mg/dl-n�l alacsonyabb (nem kellene ezt �tv�ltani mmol/l-re?), az �llat �let�t vesz�lyeztetheti. Alapvet�en k�t okb�l fordulhat el�:

1.) Ha az inzulin d�zis t�l magas. Hab�r a legt�bb kutya hossz�t�von ugyanazt azt inzulin d�zist ig�nyli, el�fordulhat, hogy az inzulin-ig�ny megv�ltozik. Legt�bbsz�r cs�kkent �tv�gy, vagy megn�tt aktivit�s �ll a h�tt�rben. Az inzulin bead�sa el�tti etet�s egyik oka �ppen az, hogy felm�rj�k, milyen �tv�gya van az �llatnak. Ha a kutya nem eszik, cs�kkenteni kell az inzulin d�zist: ha csak a fel�t eszi meg az ennival�nak, a fele d�zist adjuk. FONTOS: M�g mindig jobb a szervezet sz�m�ra a t�l magas, mint a t�l alacsony v�rcukorszint.

2.) T�l sok inzulin ad�sa. Legink�bb akkor fordul el�, ha nem pontosan sz�vtuk fel az inzulint fecskend�be, vagy v�letlen�l k�tszer ker�lt bead�sra (�rdemes a napt�rba bejel�lni a bead�sok idej�t, hogy ez ne fordulhasson el�). A hipoglik�mia leggyakrabban a hat�smaximumon k�vetkezik be, vagyis 5-8 �r�val az injekci� bead�sa ut�n. Ha csak kiss� alacsony a v�rcukorszint, azt l�tjuk, hogy a kutya f�radt, sz�l�t�sra nem reag�l. Ilyenkor n�h�ny �ra m�lva emelkedni kezd a v�rcukorszint, �s a kutya �llapota rendez�dik. (Szembe�tl� t�net egy�bk�nt, ha a kutya napok alatt egyre alusz�konyabb� v�lik, vagy a nap nagy r�sz�t �talussza. Ilyenkor felt�tlen�l forduljunk �llatorvoshoz.).

Ha nem rendez�dik az �llapot, felt�tlen�l adjunk 1 k�v�skan�l kukorica szirupot (m�zet, sz�l�cukor-oldatot) a sz�j�ba. Ha 15 percen bel�l nincs v�ltoz�s, ism�telj�k meg a m�veletet. Ha ezut�n sem t�rt�nik semmi, felt�tlen�l forduljunk �llatorvosunkhoz.

Nagyon s�lyos hipoglik�mia eset�n a kutya g�rcs�lhet, vagy elvesztheti �ntudat�t. A nem kezelt hipoglik�mia k�m�hoz, vagy hal�lhoz is vezethet. Ez egy abszol�t v�szhelyzet, ilyenkor intrav�n�s gl�k�zt kell, hogy kapjon az �llat.
.

�SSZEFOGLAL�S

1.) �rdemes t�bbsz�r �tolvasni �s �szben tartani a fenti instrukci�kat, hogy hipoglik�mia eset�n felismerj�k a t�neteket �s tiszt�ban legy�nk a teend�kkel

2.) Minden legyen k�zn�l otthon, bele�rtve a megfelel� mennyis�g� �s koncentr�ci�j� inzulin k�sz�tm�nyt, �s a helyesen megv�lasztott inzulinos fecskend�t. �rdemes a gl�k�z kimutat�s�ra vizelet cs�kot is tartani otthon.

3.) Tartsuk be az instrukci�kat, ami az inzulin bead�sok idej�re, d�zis�ra vonatkozik.

4.) Tartsuk be az etet�si el��r�sokat (etet�sek sz�ma, ideje, az eles�g �sszet�tele).

5.)  A kontrollok idej�n is tartsuk be az instrukci�kat (reggeli v�rv�tel ideje, csak etet�s, inzulint nem beadni, stb.)

6.) A k�rh�zi v�rcukor be�ll�t�st k�vet�en a k�vetkez� 2-3 napban, majd az elk�vetkez� k�t h�tben hetente 2x ellen�rizz�k a vizelet cukortartalm�t tesztcs�kkal. Ha negat�v, minden m�sodik h�ten 2 napon �t kell a vizeletet tesztcs�kkal megvizsg�lni.

7.) Ha nem tudunk vizeletvizsg�latot v�gezni, 2-4 napon bel�l v�geztess�nk v�rcukorm�r�st �llatorvosunkkal. Ennek ideje: 5-8 �r�val a reggeli inzulin bead�sa ut�n.

8.) Ezut�n 1 h�nap m�lva kell kontrollra visszamenni �llatorvosunkhoz, a v�rv�tel ideje hasonl� az el�z� pontban le�rtakhoz. (Ha frukt�zamin-tesztet v�geztet�nk, b�rmelyik napszakban mehet�nk v�rv�telre).