Mit jelent a porckorong s�r�l�s �s hogy t�rt�nik?

A porckorong k�t r�szb�l �ll.

A k�ls� r�teg olyan, mint egy v�kony kagyl�h�j. Sz�v�s rostok alkotj�k, ezek v�dik �s fogj�k k�rbe a k�z�ps� r�szt. A porckorong a cs�cs�n a legv�konyabb, ez pontosan a gerincvel� alatt helyez�dik. A k�z�ps� r�sz j�val l�gyabb, mint a k�ls�, �llag�ban a fogpaszt�hoz hasonl�. Ha a k�ls� burok k�rosodik, a k�z�ps� r�sz k�nnyen kibukik bel�le. Ez a porckorong s�r�l�s vagy porckorong s�rv. Mivel, ahogy eml�tett�k, a porckorong legv�konyabb r�sze �pp a gerincvel� alatt van, a kibuk� centr�lis r�sz ilyenkor ebbe az ir�nyba vagyis felfel� mozdul �s nyom�st gyakkrol a gerincvel�re. A gerincvel� nem tud kit�rni el�le, hiszen csontos csatorn�j�ba z�rva nincs mozg�stere, vagyis “becs�p�dik“.  A degenerat�v porckorong betegs�g a k�ls� r�teg spont�n k�rosod�s�t, ez�ltal a porckorong reped�s�t id�zheti el�. Nem felt�tlen�l kell, hogy s�r�l�s �rje az �llatot, de a traum�s ok is viszonylag gyakori. Szint�n nem korf�gg� a megbeteged�s. A legt�bb kutya 3 �s 7 �ves kora k�z�tt esik �ldozatul ennek a k�rk�pnek. Ez a hirtelen bek�vetkez� esem�ny val�sz�n�s�thet�en genetikai okokra is visszavezethet�. Bizonyos fajt�k, mint a tacsk�, uszk�r, pekingi palotakutya, lhasa apso, n�met juh�sz, dobermann �s cocker sp�niel nagyobb hajlamot mutatmak a megbeteged�sre. A legt�bb gazdi arr�l sz�mol be, hogy a porckorong s�r�l�se valamilyen el�zetes traum�t k�vet�en jelentkezett, mint a relat�ve kis magass�gba t�rt�n� felugr�s, vagy onnan lees�s. Nem lehet kiz�r�lag ezeket az esem�nyeket okolni a bek�vetkez� s�r�l�s�rt, mert �ltal�ban egy hosszadalmas, kr�nikus porckorong degener�ci� vezet a kialakul�s�hoz.

Hogy hat a porckorong s�rv a gerincvel�re?

A gerincvel� olyan, mint egy telefonk�bel, ami apr� vezet�kek ezreit tartalmazza. Ha �sszenyomat�dik, az inform�ci�k �raml�sa lelassul vagy meg�ll. A porc eset�ben ilyenkor a k�z�ps� r�sz kimozdul felfel�, nyom�st gyakorolva a gerinvel�re �s a porc k�zel�ben kil�p� gerincvel�i idegekre. Az ut�bbi f�jdalommal j�r, m�g a gerincvel� �sszenyom�d�sa a f�jdalom mellett r�szleges vagy teljes b�nul�st eredm�nyezhet.

A legt�bb porckorong s�r�l�s a h�t k�z�ps�, vagy att�l h�tr�bb helyez�d� h�ti t�j�kon k�vetkezik be, de el�fordulhat a nyaki szakaszon is. A h�ti szakaszt �rint� elv�ltoz�s gyakran s�lyos f�jdalom n�lk�li b�nul�st okoz, m�g a nyaki szakaszon bek�vetkez� s�r�l�s �ltal�ban s�lyos f�jdalommal j�r, b�nul�sos t�netek n�lk�l. Ha azonban mind a n�gy v�gtag b�nul�sa jelentkezik, val�sz�n�s�that� a nyaki szakasz s�r�l�se. Az idegek elrendez�d�se folyt�n a nyaki porckorong s�r�l�s el�sz�r a h�tuls� l�bakat �rinti, �s nem befoly�solja a mells� v�gtagok mozg�s�t.

Milyen gyorsan degener�l�dik �s s�r�l meg a porckorong?

A porckorong elfajul�sa �ltal�ban lass� folyamat, t�bb napot, vagy ak�r hetet vesz ig�nybe. A kutya ilyenkor lelassul, nem sz�vesen mozog. Esetleg az igazi ok rejtve marad a Tulajdonos el�tt. Azonban nagyon heveny form�ban is jelentkezhet a k�rk�p: a kutya norm�lisan s�t�l, majd hirtelen, ak�r kevesebb, mint egy �ra alatt leb�nul.

Hogyan diagnosztiz�lhat� a porckorongs�rv?

A betegs�g felt�telezett diagn�zisa az el�zm�nyek �s t�netek (h�ti vagy nyaki f�jdalmass�g, nem koordin�lt mozg�s, esetleg b�nul�s trauma n�lk�l) alapj�n. A fizik�lis vizsg�lat k�nnyen kimutatja, hogy a probl�ma gerincvel�i, �s azon bel�l porckorong eredet�. A kutyafajta is meghat�roz� lehet, hiszen, ahogy eml�tett�k, bizonyos fajt�k hajlamosabbak a megbeteged�sre. A r�ntgenvizsg�lat bizonyos esetekben seg�theti a diagn�zist, b�r norm�l esetben sem a porckorong, sem a gerincvel� nem l�that� a r�ntgen felv�telen. Ha a diagn�zis bizonytalan, vagy seb�szeti beavatkoz�s v�lik sz�ks�gess�, �n. myelogram-ra van sz�ks�g. Ennek sor�n b�d�t�sban a gerincvel� k�r� speci�lis fest�ket fecskendeznek. A r�ntgenfilmen ekkor a gerincvel� kont�rja kirajzol�dik. Ha a fest�koszlop folytonoss�ga megszakad, azt jelzi, hogy azon a ponton nyom�s �ri a gerincvel�t.

Honnan lehet tudni, hogy a benyom�d�st egy el�domborod� porckorong, vagy valami m�s okozza?

Lehets�ges az is, hogy egy v�ralvad�k vagy egy daganat nyomja a gerincvel�t, de ezek rendk�v�l ritk�n jelentkez� b�ntalmak. Azt lehet mondani, hogy ha a p�ciens a hajlamos fajt�k k�r�be tartozik �s a k�rk�p hirtelen, trauma n�lk�l jelentkezik, 95%-os a val�sz�n�s�ge, hogy porckorong megbeteged�s �ll a klinikai t�netek h�tter�ben. Biztos diagn�zist a seb�szeti felt�t�s alkalm�val mondhatunk.

Minden porckorong s�r�l�s seb�szi beavatkoz�st ig�nyel?

Nem felt�tlen�l. A kezel�s a megbeteged�s s�lyoss�g�t�l, st�dium�t�l f�gg.

1. st�dium: gyenge f�jdalommal j�r, �ltal�ban mag�t�l megsz�nik n�h�ny nap alatt.

2. st�dium: a f�jdalom�rzet m�rs�keltt�l s�lyosig terjedhet a nyakon, vagy a h�t�gy�ki szakaszon.

3. st�dium: R�szleges b�nul�st (gyenges�get) okoz, a kutya imolyogva megy, mozg�sa �sszerendezetlen.

4. st�dium: B�nul�ssal j�r, de a f�jdalom�rzet megmarad.

5. st�dium: a b�nul�s mellett teljes �rz�ketlens�ggel j�r. A st�diumok bizonyos esetben �tfedhetik egym�st, illetve el�fordul, hogy �r�k, napok alatt esik a kutya egyik st�diumb�l a m�sikba.

Hogyan kezelj�k ezeket az �llatokat?

Az 1. �s a 2. st�diumban l�v� kuty�k gyullad�scs�kkent�kkel �s f�jdalomcsillap�t�kkal kezelhet�k, emellett fontos a visszafogott mozg�s. A szteroidok ad�sa nem javasolt. Seb�szeti beavatkoz�s javasolt, ha a f�jdalom, vagy a koordin�latlan mozg�s a kezel�s ellen�re 4-7 napja fenn�ll, vagy ha az �llat neurol�giai �llapota napr�l napra gyeng�l.

A 4. st�diumban mindenk�ppen seb�szeti ell�t�s indokolt, b�r egy kis sz�zal�kuk en�lk�l is fel�p�lhet.

Az 5. st�diumban l�v� kuty�knak azonnali seb�szeti beavatkoz�sra van sz�ks�g. Min�l hamarabb megt�rt�nik a m�t�t, ann�l jobb a progn�zis. Az a legide�lisabb, ha a leb�nul�st k�vet� 24 �r�n bel�l megt�rt�nik az oper�ci�.

Mi a c�lja a seb�szi beavatkoz�snak?

Alapvet� c�l a gerincvel� felszabad�t�sa a nyom�s al�l. Ha a porckorong s�r�l�s az als� h�ti szakaszon t�rt�nik, egy ablakot v�gnak a csigolyacsont oldal�n a gerincvel� felfed�s�hez. Ez lehet�v� teszi a porckorong elmozd�t�s�t, �s ez�ltal a gerincvel�re gyakorolt nyom�s megsz�ntet�s�t. Ha a nyaki szaklaszon t�rt�nik a megbeteged�s, a csont tetej�n vagy alj�n ban v�gnak egy ablakot ugyanebb�l a c�lb�l.
.

Milyen a gy�gyul�si ar�ny seb�szi beavatkoz�ssal, illetve an�lk�l?

.

Honnan tudjuk, hogy sikeres volt a seb�szi beavatkoz�s?

Sajnos a fel�p�l�s nem k�vetkezik be azonnal. A neurol�giai funkci�k (idegek m�k�d�s�nek) visszat�r�s�vel, a mozg�sk�szs�g rendez�d�s�vel �s a f�jdalom elm�l�s�val gyakran napokig, s�t ak�r hetekig m�g nem sz�molhatunk..

Mikor mehet haza a kutya?

A m�t�tet k�vet�en n�h�ny anpos hospitaliz�ci� (k�rh�zi ell�t�s) sz�ks�ges. A h�gyh�lyag �s vizelet�r�t�s szab�lyozott m�k�d�se a b�nul�ssal egy�tt ugyanis gyakran kiesik, ezek visszat�rt�t mindenk�ppen meg kell v�rnunk. Egy h�tn�l tov�bb mi sem tartjuk szerencs�snek a k�rh�zi tart�zkod�s hossz�t, ugyanis a mozg�sk�szs�g visszat�rte r�szben a rendszeres tr�ningt�l, motiv�ci�t�l f�gg. Emiatt javasolt a m�t�t ut�ni napokban is a p�ciens rendszeres l�togat�sa, b�tor�t�sa a gzdi r�sz�r�l.

Ha a m�t�t el�tt a kutya leb�nult, a k�rh�zb�l val� t�voz�s ut�n m�g nem lesz j�r�k�pes. Az otthoni teend�kr�l r�szletes t�j�koztat�st kap a Tulajdonos. A fel�p�l�s 4 dologt�l f�gg: r�g�ta fenn�ll� b�ntalom miatt ker�lt-e sor a m�t�tre, a m�t�ttel gyorsan felszabadult-e a nyom�s al�l a gerincvel�, v�geznek-e otthon fizikoter�pi�t �s motiv�lt-e a kutya a mozg�sra..

�jra el�j�het-e a porckorongs�rv?

A v�lasz egy�rtelm� IGEN. Azonban a degener�lt porc 95%-ban seb�szi beavatkoz�s n�lk�l is meggy�gyul, �gy a 2. seb�szi beavatkoz�s es�lye <5%.

Mi van akkor, ha a myelogram norm�lis?

A myelogram c�lja a gerincvel�t �rt nyom�s felismer�se, hely�nek meghat�roz�sa. Ha a myelogram norm�l, biztos, hogy nincs nyom�s alatt a gerincvel�. Ez egyr�szr�l azt jelenti, hogy nincs sz�ks�g seb�szi beavatkoz�sra, m�sr�szt pedig azt, hogy:
 

A k�vetkez�, egy�b k�rk�pek �llhatnak fenn:

1.) Gerincvel�i sokk: Ez a gerincvel�i funkci�k �tmeneti kies�se, ami leggyakrabban traum�hoz t�rsultan jelentkezik. Hirtelen alakul ki, �s tulajdonk�ppen hasonl�, mint az agyr�zk�d�s. Elvileg tart�s k�rosod�st is okozhat, de az esetek t�bbs�g�ben n�h�ny �ra vagy nap eltelt�vel teljesen fel�p�l az �llat.

2.) Fibrocartilaginous emb�lia: Enn�l a k�rk�pn�l a s�r�lt porckorong egy let�rt darabja egy a gerinvel�t ell�t� kis v�r�rbe ker�l, �s ott megakad. Ezzel az adott gerincvel� szegmens v�rell�totts�ga leromlik, vagy teljesen megsz�nik, ami b�nul�st eredm�nyez. A seb�szi beavatkoz�s nem eredm�nyes, hiszen a gerincvel� nincs nyom�s alatt. Sokszor csak az egyik h�tuls� l�bat �rinti a b�nul�s, vagy az egyik h�tuls� l�b �rintetts�ge nagyobb, mint a t�bbi�. Teljes fel�p�l�s lehets�ges n�h�ny nap vagy h�t alatt, de az adott gerincvel�i r�szt mag�ba foglal� maradand� k�rosod�s is el�fordul. Diagn�zis a korrekt fizik�lis vizsg�lat alapj�n �ll�that� fel, a myelogram mindig norm�lis. V�gleges diagn�zist term�szetesen csak a k�rboncol�st k�vet�, gerincvel�ib�l v�gzett k�rsz�vettani vizsg�lat szolg�ltat.

3.) Degenerat�v myelop�tia: Ez az a k�rk�p, amelynek sor�n a gerincvel� lassan elhal, elsorvad. Ez fokoztosan roml� b�nul�sban nyilv�nul meg, ami azzal kezd�dik, hogy a kutya h�zza a h�tuls� l�b�t, emiatt a h�tuls� l�bak k�r�mfelsz�ne lekopik, ahogy a f�ldh�z �r. El�sz�r h�tuls� testf�l gyenges�g, majd teljes b�nul�s k�vetkezik be. A b�nul�st megel�z� roml� �llapot hetekig tart, �s �ltal�ban a nagyobb test� kutyafajt�kat (pl. n�met juh�sz) �rinti. Sokszor “n�met juh�sz /farkaskutya betegs�g”-nek is nevezik. Sajnos megfelel� kezel�se nincs, �s el�bb ut�bb a h�gyh�lyag �s vizelettart�s kontrollja is megsz�nik. A klinikai t�netek alapj�n hozzuk meg a diagn�zist, a myelogram nem mutat k�ros elt�r�st. Itt is a k�rbonctani �s k�rsz�vettani vizsg�latok seg�ts�g�vel �ll�that� fel a pontos diagn�zis. Ebb�l l�tszik, hogy norm�l myelogram �s egy fokozatosan roml�, b�nul�sos �llapot egy�ttes jelenl�te megnehez�ti a pontos diagn�zis fel�ll�t�s�t, mert mindk�t esetben a gerincvel� k�rsz�vettani vizsg�lat�ra van sz�ks�g a k�rok tiszt�z�s�hoz.