Milyen �llatok lehetnek �rintettek?

Els�sorban a k�z�pkor� �s id�sebb kuty�k, illetve macsk�k. �tlag 6-7 �ves �letkorban tal�lkozunk vele, de 2 �ves �s 12 �ves kuty�ban is megfigyelt�k m�r. Kuty�kban egy�bk�nt j�val gyakrabban fordul el� (jelen �r�s �pp ez�rt els�sorban r�juk f�kusz�l). Macsk�kban a betegs�g hasonl�an j�tsz�dik le, azzal a k�l�nbs�ggel, hogy majdnem 80%-uk egyidej� cukorbetegs�gben is szenved. Nemi, vagy fajtabeli hajlam nem mutathat� ki (b�r bizonyos kutyafajt�kban m�gis gyakrabban tapasztalhat�).

T�netek

A kr�nikusan emelkedett gl�kokortikoid (szteroid) szint miatt a kuty�kban dr�mai klinikai t�netek �s hi�ny�llapotok kombin�ci�ja mutatkozik. A betegs�g lassan fejl�dik ki. Egy tanulm�ny szerint a kuty�k nagy r�sze m�r 1-6 �vvel a diagn�zis fel�ll�t�sa el�tt legal�bb egy, a betegs�gre jellemz� t�netet produk�l. Mivel t�nyleg fokozatosan alakul ki a t�net egy�ttes, a tulajdonos gyakran az �regkornak tudja be az elv�ltoz�sok megjelen�s�t. A jellegzetes t�netek, amib�l egy vagy t�bb biztosan el�fordul:

1.) Megn�tt v�zfogyaszt�s �s vizelet �r�t�s

A jelent�sen fokozott v�zfogyaszt�s k�vetkeuzm�nye a vizelet�r�t�s gyakoris�g�nak �s mennyis�g�nek n�veked�se (poliuria/polidipszia). A kuty�k a norm�l v�zmennyis�gnek ak�r 2-10x-es�t is megissz�k, �s ennek megfelel�en sokat vizelnek. Ez a k�t t�net a Cushing-k�ros kuty�k 85%-�ra jellemz�.  A kor�bban szobatiszta kuty�k emiatt �jra bepisil�ss� v�lhatnak.

2.) Fokozott �tv�gy (polif�gia)

Ez egy szint�n gyakori t�net, a beteg kuty�k 80%-ban mutatj�k. Gyakran el is csenik a kinn felejtett �telt, vagy folyamatosan pitiznek �rte �s f�lt�rj�k a szemetest. A gazdi ilyenkor t�bbnyire azt gondolja, mivel m�s t�net sokszor egy�ltal�n nincsen, hogy minden rendben, csak nagyon j� �tv�gy� az �llat.

3.) Hasterime n�veked�s

Ez a t�net szint�n az esetek 80%-�ban megtal�lhat�. A jellegzetes l�g�, k�rte alak� has a zs�rsz�vet ezen a ter�leten val� lerak�d�s�nak, illetve a meggyeng�lt, lesorvadt hasfalizomzatnak a k�vetkezm�nye.

4.) Sz�rhull�s �s a b�r elv�konyod�sa

Ezek a t�netek is igen jellegzetesek a Cushing-k�rban (a kuty�k 50-90%-�ban biztosan l�that�). A sz�rhull�s vagy alopecia az egyik legtipikusabb ok, ami�rt a tulajdonos �llatorvoshoz fordul. A t�netek a ki�ll� testr�szeken (pl. k�ny�kt�j�k) kezd�dnek, majd haladnak a l�gy�k �s hast�j�k fel�. El�fordul, hogy m�r csak a fejen �s l�bv�geken marad sz�r. A b�r elv�konyodik, s�r�l�kenny� v�lik, �s ezek a s�r�l�sek nagyon lassan gy�gyulnak.

5.) Egy�b t�netek

Liheg�s, m�sodlagos h�gy�ti fert�z�sek, a nemz�k�pess�g elveszt�se, stb.

A Cushing-k�r h�rom form�ja

A betegs�gnek h�rom t�pusa k�l�n�thet� el: az agyalapi mirigy f�gg� hiperadrenokorticizmus (PDH), a mell�kvese-eredet�atrog�n forma.

1.) Az agyalapi mirigy f�gg� hiperadrenokorticizmus

L�nyege, hogy az agyalapi mirigy t�l sok ACTH hormont termel. Ez a hormon felel a mell�kvese gl�kokortikoid termel�s��rt, stimul�lja azt. A leggyakoribb kiv�lt� ok az agyalapi mirigy daganatos megbeteged�se. A Cushing-k�ros kuty�k mintegy 80%-�ban ez tehet� felel�ss� a betegs�g kialakul�s��rt.

2.) Mell�kvese eredet� hiperadrenokorticizmus

Ezt �ltal�ban a mell�kvese daganatos elv�ltoz�sa okozza, aminek eredm�nyek�ppen gl�kokortikoid t�ltermel�s alakul ki. Ez a Cushingos esetek 20%-�ra jellemz�.

3.) Iatrog�n hiperadrenokorticizmus

A iatrog�n forma a hossz� t�von, magas d�zisban adott szteroid kezel�s eredm�nye lehet. Ilyenkor a t�netek addig �llnak fenn, am�g a szteroid ad�s fenn�ll.

Diagn�zis

A betegs�gnek sz�mos t�nete lehet (ld. fenn), �s sz�mos egy�b k�rk�pet is mag�ban foglalhat. �gy a k�vetkez�k aj�nlhat�k, amennyiben a Cushing-k�r gyan�ja felmer�l:

1.) Teljes v�rk�p

A v�rk�p lehet norm�lis, vagy m�rs�kelt feh�rv�rsejtsz�m emelked�s tapasztalhat� (els�sorban az �n. neutrofil granulocit�k sz�m�nak emelked�se miatt), esetleg monocit�zist, a limfocit�k megfogy�s�t �s az eosinofil granulocit�k megszaporod�s�t is �szlelni lehet. Esetenk�nt megn� a v�rlemezk�k, vagy igen kifejezetten a v�r�sv�rsejtek sz�ma.

2.) Biok�miai vizsg�latok

Emelked�st tapasztalunk az alkalikus foszfat�z (ALP) �s az ALT nev� m�jenzimekben, megn� a koleszterinszint, cs�kkenhet a karbamidszint.

3.) Vizelet vizsg�lat

A vizelet jellegzetesen h�g, alacsony s�r�s�g� lesz.

K�l�nf�le tesztek l�teznek a Cushing-k�r helyes diagn�zis�nak fel�ll�t�s�ra. Sokszor egy vizsg�lat �nmag�ban nem is elegend�, pl�ne, hogy eld�nthess�k, a betegs�g melyik form�j�val �llunk szemben. A diagn�zis kimond�sa �gy is �sszetett, a laborat�riumi vizsg�latok �nmagukban nem elegend�ek: a klinikai t�netekkel �s a kezel�sre adott v�laszokkal egy�tt �ll �ssze.

4.) Vizelet kortizol:kreatinin ar�ny

Az otthon, stresszmentes k�rnyezetben gy��jt�tt vizelet a vizsg�lat alapja. A vizeletet ezut�n speci�lis laborba k�ldj�k. A legt�bb Cushing-k�ros kutya abnorm�lis eredm�nyt fog mutatni, de m�g ilyenkor is sz�ks�g lehet bizonyos egy�b betegs�gek kiz�r�s�ra.

5.) Kis d�zis� dexametazon szupresszi�s teszt

Ez egy nagyon hasznos vizsg�lati m�dszer a betegs�g diagn�zis�nak fel�ll�t�s�ban. Amikor kis d�zisban adunk dexametazont, az eg�szs�ges kuty�k kortizol szintje 8 �ra eltelt�vel nagym�rt�kben cs�kkenni fog. A Cushing-k�ros kuty�k t�bb, mint 90%-a nem mutatja ezt a cs�kken�st. Ez a teszt a betegs�g t�pus�nak kimutat�s�ban is seg�thet.

6.) Hasi ultrahang vizsg�lat

Ez a vizsg�lat 3 szempontb�l tekinthet� fontosnak: el�sz�r si nagyon hasznos a hasi szervek elb�r�l�sa szempontj�b�l. M�sodszor: seg�t a mell�kvese m�ret�nek �s alakj�nak meg�t�l�s�ben. Agyalapi mirigy f�gg� Cushing-k�r eset�n a mell�kves�k lehetnek norm�l m�ret�ek vagy megnagyobbodottak. Ha valamelyik mell�kves�ben daganat alakult ki, ennek m�rete �s form�ja is megv�ltozik, ez az elt�r�s csak az �rintett mell�kves�re vonatkozik. Harmadj�ra pedig daganat eset�n az ultrahang seg�thet az esetleges hasi metaszt�zis felder�t�s�ben.

7.) Magas d�zis� dexametazon szupresszi�s teszt

Ez a teszt els�sorban azt a c�lt szolg�lja, hogy ekl tudjuk k�l�n�teni az agyalapi mirigy f�gg� �s a mell�kvese eredet� Cushing-k�rt egym�st�l.

8.) Az ACTH stimul�ci�s teszt

Ez egy m�sfajta, ritk�bban haszn�lt vizsg�lati m�dszer (az ACTH hormon prepar�tum igen dr�ga �s neh�z beszerezni). Itt nem lehets�ges a k�t forma k�z�tti k�l�nbs�gt�tel, ink�bb a bonyolultabb, nehezen diagnosztiz�lhat�, k�tes esetekben haszn�ljuk. A ter�pia hat�soss�g�t is szok�s ezzel a vizsg�lattal tesztelni.

Kezel�s

A kezel�s sok t�nyez�n nyugszik.

1.) Seb�szet

A betegs�g t�pus�t�l f�gg�en sz�ba j�n a seb�szi beavatkoz�s lehet�s�ge. Ha mell�kvese daganat �ll fenn, a seb�szi elt�vol�t�s j�rhat� �t. Bizonyos daganatt�pusok �tt�tet k�pezhetnek a mell�kves�be, de ilyenkor mindig a daganat fajt�ja szabja meg a kezel�st.

Agyalapi mirigyb�l kiindul� daganat est�n is sz�ba j�het a seb�szi elt�vol�t�s, azonban ez egy rendk�v�l speci�lis ter�let, a beavatkoz�s egy�ltal�n nem rutinsszer�.

2.) Nem seb�szi beavatkoz�s

Ez a leggyakoribb kezel�si form�ja a k�rk�pnek. Ugyan az agyalapi mirigyb�l kiindul� forma a gyakoribb, a sz�jon �t adott kezel�sre mind a k�t forma j�l reag�l, vagyis sok �llatorvos nem is fektet hangs�lyt a k�t t�pus elk�l�n�t�s�nek fontoss�g�ra. A k�l�nb�z�, sz�baj�het� gy�gyszerek a k�vetkez�k:

2a.) Lysodren

Sok�ig a Lysodren (vagy m�s n�ven mitot�n) volt az egyetlen ter�pi�s lehet�s�g az agyalapi mirigy f�gg� Cushing-k�r kezel�s�re. Egyszer� az adagol�sa, viszonylag nem dr�ga �s sz�les k�rben elterjedt. Az, hogy kezd m�gis kiszorulni a haszn�latb�l, a s�lyos mell�khat�s�nak k�sz�nhet�, ami folyamatos kontroll v�rvizsg�latokkal k�sz�b�lhet� ki. A ter�pia kezdet�n ezt m�g nk�bb komolyan kell venni, vagyis fontos a gazdi �s az �llatorvos k�z�tt m�k�d� rendszeres kommunik�ci�. Mi is ez a mell�khat�s? A Lysodren �gy m�k�dik, mint egy kemoter�pi�s szer: elpuszt�tja a mell�kvese gl�kokortikoid hormont termel� sejtjeit. Ahogy ezeknek a sejteknek a sz�ma cs�kken, az agyalapi mirigy ugyan nagy mennyis�gben termeli az ACTH hormont, a mell�kvese azonban nem k�pes erre v�laszolni, �s a gl�kokortikoid produkci� l�nyeg�ben cs�kken. A probl�ma akkor �ll fenn, amikor t�l sok mell�kvese k�reg ter�let pusztult el. Ilyenkor az �llatnak r�vid vagy hossz� hat�s� prednisolon kieg�sz�t�sre lesz sz�ks�ge.

A Lysodrent kezdetben naponta adjuk, �s az �llatot folyamatosan monitorozzuk: cs�kkennek-e a t�netei (a v�zfogyaszt�sa, �tv�gya). A kezdeti ter�pia 8. vagy 9. napj�n kontroll vizsg�lat, �s a kezel�s hat�konys�g�t eld�nt� ACTH-stimul�ci�s teszt sz�ks�ges. Ha a gy�gyszer m�k�dik, �tt�rhet�nk a fenntart� ter�pi�ra. Ha nem, 3-7 napig folytatjuk a napi ter�pi�t, majd �jra tesztelj�k a gy�gyszer hat�konys�g�t. Mindezt addig folytatjuk, m�g a megfelel� v�laszt nem kapjuk a Lysodrenre. Ha a kutya levertt� v�lik, h�nyni kezd vagy hasmen�s jelentkezik n�la, vagy ha 30 nap m�lva sem hozza a gy�gyszer a v�rt hat�st, a kezel�si tervet �jra kell gondolnunk. A kezel�s sikeress�g�t az jelzi, hogy 4-6 h�nap eltelt�vel elt�nnek a t�netek. Egyes kuty�k visszaeshetnek, ilyenkor sz�ks�gess� v�lik egy �jb�li napi ter�pia. Ha a Lysodren kezel�s sor�n b�rmif�le betegs�g mutatkozik a kuty�n, azonnal abba kell hagyni az ad�s�t �s �llatorvoshoz fordulni. A Lysodren kezel�st eg�sz �leten �t folytatni kell.

2b.) Ketokonazol (Nizoral tabletta)

A ketokonazol alapvet�en egy gombaellenes k�sz�tm�ny, amit a 80-as �vekt�l kezdve sz�les k�r�en alkalmaznak. Ennek a hat�anyagnak az egyik mell�khat�sa az, hogy g�tolja a szteroid hormonok szint�zist�t, emiatt v�lhatott a Cushing-k�r kezel�s�nek egyik legelterjedtebb gy�gyszer�v�. Manaps�g kezd ez is h�tt�rbe szorulni.

2c.) Triloszt�n (Vetoryl kapszula)

A triloszt�n egy eg�szen �j k�sz�tm�ny a kuty�k Cushing-k�rj�nak kezel�s�ben. Dr�ga, de alternat�v lehet�s�g lehet a mell�kvese daganatos kuty�k kezel�s�ben. A Lysodren-hez hasonl�an, azok a kuty�k, akik ilyen kezel�sben r�szes�lnek, a ter�pia elej�n rendszeres kontroll vizsg�laton kell, hogy megjelenjenek. Ebben az esetben is az ACTH stimul�ci�s tesztet haszn�ljuk monitoroz�sra. Sok esetben h�napokkal a ter�pia megkezd�se ut�n a ter�pi�s d�zis emel�se v�lik sz�ks�gess�.