Az indokolatlanul magas l�z mellett, az esetek 53%-�ban jelentkezik a cs�nkt�j�k duzzanata. Mint emlitett�k,  Az els� l�zroham rendszerint 18 h�napos kor el�tt jelentkezik, azt�n a k�s�bbiekben is visszat�r, de a kor el�rehaladt�val ritk�bban. A l�zrohamok 24-36 �r�ig tartanak, majd magukt�l is sz�nnek. N�ha egy�b t�netek is k�s�rik a l�zat, igy  f�jdalom, egy�b �z�letek duzzanata, enyhe hasmen�s, h�ny�s, fel�letes, gyors l�gz�s.

A Shar Pei l�z feln�tt korban is el�fordul, erre itt egy p�lda.

Milyen gyakori ez a megbeteged�s Shar Pei kuty�kban?

A shar-pei popul�ci� Amerik�ban 23-28%-ban �rintett.

Mi�rt �s hogyan alakul ki ez a betegs�g?

L�zas �llapotban a szervezetben gyullad�sos feh�rj�k szabadulnak fel �s ker�lnek a v�r�ramba, majd leboml�suk ut�n a ves�n kereszt�l �r�lnek ki. Egyes �llatokban - �r�kl�tt recessziv g�nhib�b�l ered�en- a gyullad�sos feh�rj�k nem, vagy csak r�szben bomlanak le, �s kialakulnak az �gynevezett amyloidok. Az amyloidok nem tudnak a ves�n kereszt�l t�vozni, n�h�ny �v alatt k�l�nb�z� szervekben lerak�dnak, norm�lis m�k�d�s�ket befoly�solj�k, k�ros�tj�k. Els�sorban a vese, ritk�bban m�j �s a l�p amyloid�zisa figyelhet� meg. Ezek az �llatok id�vel vese vagy m�j amyloid�zisban szenvednek majd. A vese amyloidozis veseel�gtelens�ghez vezet, ami gyakori hal�lok az �rintett �llatokban.

Hogyan lehet diagnosztiz�lni a Shar Pei l�zat?

Vannak olyan Shar Pei kuty�k amelyekben kialakul a magas l�z, de nem betegszenek meg amyloid�zisban. A diagn�zis rendszerint kiz�r�sos alapon, �s a jellegzetes t�netek alapj�n  t�rt�nik, specifikus teszt jelenleg nem el�rhet�.   Jelenlegi tud�sunk szerint 100 %-os biztons�ggal csak vese, vagy m�j biopszi�b�l lehet amyloid�zist diagnosztiz�lni.

Hogyan t�rt�nik a gy�gykezel�s?

A betegs�g 2-3 nap alatt mag�t�l is meggy�gyul, azonban �rdemes f�jdalomcsillap�t�kkal a betegs�g lefoly�s�t gyors�tani, illetve enyh�teni. A l�z eleinte viszonylag gyakori, majd a kor el�rehaladt�val a betegs�g egyre ritk�bban jelentkezik. A magas l�zas epiz�dok eset�n nem szteroidok ad�sa indokolt lehet (szteroidok kontraindik�ltak, mert az amyloid k�pz�d�st serkentik). M�sodlagos fert�z�sek (magas h�, stressz) ellen antibiotikum ad�sa megfontoland�.

Az amyloid�zis gy�gykezel�se els�sorban a t�netekre ir�nyul, b�r k�s�rleti gy�gyszerek n�mely esetben javul�st eredm�nyeztek, azonban a progn�zis tov�bbra sem kedvez�. Amyloid�zisban megbetegedett kuty�k �ltal�ban 3-5 �ves �letkor k�z�tt vese el�gtelens�gben elpusztulnak.

Az amyloid�zis kezel�s�re a kolhicin a megfelel� gy�gyszer (emberben egy hasonl�an magas l�zzal �s amyloid�zissal j�r� k�rk�pben - familiar mediterranean fever - is ezt adj�k).  El�sz�r naponta egyszer adj�k k�t h�tig, majd ha nincs semmi komolyabb mell�khat�s, naponta k�tszer, egy �leten �t. Javasolt a kolhicin ad�s�t a vese amyloid�zis t�neteinek (fogy�s, pu/pd, h�ny�s, uremi�s t�netek) jelentkez�se el�tt elkezdeni. A l�zas epiz�dok nem sz�nnek meg minden esetben, de az amyloid k�pz�d�st mindenk�pp lass�tja.

Ves�t t�mogat� egy�b gy�gyszeres kezel�sek (vese di�ta, omega 3 zs�rsavak, ACE g�tl�k, antioxid�nsok, stb) szint�n sz�ba j�hetnek. Az ezen betegekben gyakran el�fordul� v�rr�gk�pz�d�s (thromboembolia)  megel�z�s�re alacsony d�zis� aszpirin ter�pia is megfontoland�.

Amennyiben a m�j az els�dleges t�mad�si pont, �s nem a vese, akkor a kohicin mellett �rtelem szer�en fokozott m�jv�delem javasolt (m�j di�ta, antioxid�nsok, silymarin, s-adenosyl-metionin). Ezek az esetek am�gy kev�sb� s�lyosak, mint a ves�t �rint�ek.

Hogyan lehet megel�zni a Shar Pei l�zat?

Az amyloidok kialakul�s�ban els�dleges szerepe van a magas l�znak, ez�rt els�sorban a l�zas peri�dusokat kell ler�vid�teni. Fiatal feln�tt kuty�kn�l �rdemes vesek�m�l� t�pot vagy h�zilag k�sz�tett vese di�t�t alkalmazni, hogy az elker�lhetetlen vese el�gtelens�get lelass�tsuk. �rdemes f�l�vente v�rv�tellel m�j �s vese param�tereket vizsg�ltatni, valamint az �rintett  kuty�k folyamatos vizeletvizsg�lata javasolt (vizelet s�r�s�g, feh�rje, feh�rje:kreatinin  ar�ny). Minden teny�szetben el�fordulhat amyloid�zis, a betegs�gr�l a teny�szt�k nem tehetnek, de nagy felel�ss�g�k van az amyloidozissal „fert�z�tt” vonalak teny�szt�sb�l t�rt�n� kivon�s�ban.

�s a l�nyeg: NEM MINDEN L�Z SHAR PEI L�Z !!!