Mi okozza a toxoplasmosist?

A toxoplasmosist egy Toxoplasma gondii nev� intracellul�ris (sejten bel�l �l�sk�d�) parazita okozza, amely sz�jon �t fert�z.

Hogyan t�rt�nik a megfert�z�d�s?

Hogy a fert�z�s menet�t meg�rts�k, p�r fogalmat tiszt�zni kell. A Toxoplasma fejl�d�se sor�n k�t “gazd�t” k�l�nb�ztet�nk meg: a k�ztigazd�t, �s a v�gleges gazd�t.

A v�gleges gazda az a faj, melyben a k�rokoz� ivaros szaporod�st folytat, majd az ennek eredm�nyek�nt l�trej�v�, �s b�ls�rral k�lvil�gra ker�l� �n. oocyst�kat m�r a k�ztigazda veszi fel, �s az ebb�l kifejl�d� alakok ivartalan szaporod�st folytatnak, de oocyst�kat m�r nem k�peznek. Helyette sz�veti ciszt�kat k�peznek k�l�nf�le szervekben, majd ezeket a  - sz�veti ciszt�kkal fert�z�tt - k�ztigazd�kat elfogyasztva (ragadoz�s!) fert�z�dik ism�t a v�gleges gazda.

De l�ssuk kicsit konkr�tabban is. A Toxoplasma gondii v�gleges gazd�ja a macska, �gy egy fert�z�tt macs�ban oocyst�k k�pz�dnek, melyek a macska b�lsar�val a k�lvil�gra ker�lnek. Ez a folyamat nagyj�b�l 10 napig tart, teh�t eddig �r�ti a k�rokoz�t. Rendszerint a k�s�bbiekben, m�g �jabb fert�z�skor sem fogja SOHA �r�teni ism�t a k�rokoz�kat, teh�t fert�z�dhet ism�t, fert�z�tt is maradhat, de �r�teni csak ezen az egy-k�t h�ten k�pes! Ezeknek az oocyst�knak 1-5 napra van sz�ks�g�k arra, hogy fert�z�k�pess� v�ljanak (sporul�ci�). Ezt a fert�z� oocyst�t “ide�lis esetben” madarak, r�gcs�l�k veszik fel, �s ezekben az �llatokban az oocysta a b�lfalon �tjutva v�r �tj�n k�l�nf�le szervekhez jut el, mik�zben intenz�ven szaporodik (ivartalan m�don) (ebben a st�dium�ban a k�rokoz�t tachyzoit�nak nevezz�k). Az immunrendszer egy id� ut�n g�tat szab a k�rokoz� tov�bbi szaporod�s�nak, �s az ciszt�kat form�lva k�l�nf�le szervekben (agy - l�sd k�p, izom, szem, stb) nyugv� �llapotba ker�l. Ekkor a k�rokoz�kat bradyzoit�knak nevezz�k.

Amikor egy fert�z�tt egeret - melynek mondjuk a m�j�ban ilyen bradyzoit�kat tartalmaz� ciszt�k vannak - elfogyaszt egy macska, vissza is jutottunk a kiindul�sunkhoz, hiszen a kiszabadul� k�rokoz�k ivaros szaporod�sba kezdve ism�t oocyst�kat hoznak l�tre, �s kezd�dik a dolog el�r�l.

Mi van azonban akkor, ha a macska �ltal �r�tett oocyst�t nem egy eg�r, hanem mondjuk egy fogyaszt�si c�lra sz�nt h�zi�llat (p�ld�ul juh, sert�s), vagy �ppen egy ember fogyaszt el? Ilyenkor zs�kutc�ba ker�l a dolog, hiszen egy macska (legal�bbis itt Magyarorsz�gon) nem eszik juhot, diszn�t, vagy embert. A k�rokoz�nak teh�t mindenk�pp befellegzett, tov�bb szaporodni nem fog tudni, csak az adott k�ztigazd�ban. Ez azonban okozhat probl�m�kat az adott szervezetben, f�k�nt v�rand�s any�kn�l, de err�l kicsit k�s�bb.
 

Hogyan fert�z�dhet teh�t az ember?

1. Oocyst�k (Macska b�ls�r) �tj�n (ami ak�r z�lds�geken, gy�m�lcs�k�n, a f�ld�n, homokoz�ban, a nem rendszeresen takar�tott macskaalomn�l is el�fordulhat). Fontos azonban, hogy 1-5 nap kell, hogy fert�z�k�pes legyen egy oocysta, teh�t el�re bocs�tom, hogy a macskaalom rendszeres takar�t�sa nagyban hozz�j�rulhat a toxoplasma elleni v�dekez�shez.

2. Fert�z�tt h�s elfogyaszt�s�val - ekkor egy m�sik k�ztigazd�ban l�v� sz�veti ciszt�kb�l fert�z�d�nk bradyzoit�kkal, melyek benn�nk nem fognak tudni ivarosan szaporodni ugyan (sem oocyst�t k�pezni, hogy azt�n esetleg azt b�ls�rral �r�thess�k) , ivartalanul azonban igen.
 

Mit okozhat emberekben �s macsk�kban?

T�rj�nk r� arra, hogy mit is okozhat a Toxoplasma gondii benn�nk, emberekben, illetve mit okoz egy macsk�ban. Kezdj�k az ember, mint “f�lresiker�lt” k�ztigazda betegs�g�vel. H�ssal val� fert�z�d�s eset�n a lappang�si id� 10-23 nap, oocyst�val (macska b�ls�rral, f�lddel, z�lds�ggel, stb) val� fert�z�d�s eset�n 5-20 nap.

A lehets�ges kimenetelek a k�vetkez�k:

1. Eg�szs�ges, j� immunrendszer�, (nem terhes any�k) emberek eset�n a fert�z�s t�netmentes is maradhat (b�r cisztak�pz�d�s ekkor is el�fordulhat, �s ha az immunrendszer legyeng�l - p�ld�ul AIDS eset�n - , ezek az “alv�” �llapot� bradyzoit�k “aktiv�l�dhatnak”, �s s�lyos betegs�geket okozhatnak - egy ilyen sz�veti ciszt�t l�thatunk a mikroszk�pos felv�telen)

2. El�fordulhat influenzaszer� megbeteged�s, nyirokcsom� duzzanattal

3. Immunszupressz�lt (gyenge v�dekez�k�pess�g�, pl HIV fert�z�tt) ember eset�n meningoencephalitis, encephalopathia alakulhat ki. (AIDS-es betegek eset�n 25%-ban kialakul a toxoplasm�s eredet� encephalitis)

4. Terhes n�k FRISS fert�z�d�se eset�n s�lyos probl�m�k alakulhatnak ki. (m�r lezajlott fert�z�s eset�n a terhess�g alatt NEM kell tartani egy �jabb fert�z�st�l) Ezzel kapcsolatban el�sz�r n�zz�nk n�h�ny sz�madatot.
.

H�ny ember esett �t Toxoplasma fert�z�sen?

A Toxoplasma fert�z�sen �tesettek ar�ny�t a vil�gon 15-85%-ra becs�lik, fiatal n�k eset�n 30-40%-ra. Magyarorsz�gon a bejelentett toxoplasm�s esetek sz�ma �r�mteli m�don cs�kken�st mutat: 2003-ban 142, 2004-ben 107, 2005-ben 115, 2006-ban 99, 207-ben 69 esetet regisztr�ltak.
.

Milyen vesz�lyei vannak a Toxoplasmosisnak terhes any�kra?

A terhess�g alatti primer (friss) fert�z�d�s el�fordul�sa 1000 terhess�gb�l 1-7. Ezek a fert�z�sek egy r�sze ak�r t�netmentes is maradhat. 10 %-ban s�lyos magzatk�rosod�s alakulhat ki, �tlagosan 70%-ban azonban a magzat nem is fert�z�dik meg!

A magzat fert�z�d�s�nek val�sz�n�s�ge minden trimeszterrel n�: az els� trimeszterben a fert�z�tt any�k eset�n 15%-ban fert�z�dik a magzat, ez az ar�ny a m�sodik trimeszterben 25%, a harmadik trimeszterben 65%. De a magzatra gyakorolt negat�v hat�s ann�l s�lyosabb, min�l hamarabb fert�z�dik. Elrettent� adat, hogy az els� trimeszterben fert�z�d�tt magzatok mintegy 50%-a meghal. A k�s�bb fert�z�ttekn�l hydrocephalus, encephalitis, agyi meszes g�cok, chorioretinitis, hepatosplenomegalia jelentkezhet. El�fordul, hogy a sz�let�skor a baba t�netmentes, de a k�s�bbiekben alakul ki szem �s idegrendszeri probl�m�k (chorioretinitis, strabismus, epilepszia, stb).
 

Mire vigy�zzon egy anya a terhess�g alatt?

Fontos teh�t, hogy amennyiben egy anya m�g nem esett �t a fert�z�sen, �gy fokozottan �gyeljen erre a betegs�gre a terhess�ge alatt. Ez azt jelenti, hogy c�lszer� minden megf�z�s szer� megbeteged�skor gondolni a toxoplasmosis lehet�s�g�re is, �s vizsg�lni azt. Illetve legal�bb k�thavonta c�lszer� v�rv�tellel meggy�z�dni, hogy t�rt�nt-e friss fert�z�s (ekkor egy�rtelm� a v�rteszt, hiszen el�tte negat�v volt, �s ha ekkor pozit�v, akkor biztos, hogy nem egy r�gi megbeteged�st mutat ki a teszt)
 

Hogyan lehet kimutatni a toxoplasmosist?

P�r sz� a betegs�g kimutat�s�r�l. V�rvizsg�lattal a k�rokoz�val val� tal�lkoz�s, fert�z�d�s egy�rtelm�en kimutathat�. Az is elk�l�n�thet�, hogy friss, vagy r�gebben lezajlott fert�z�sr�l van sz�. A betegs�gre specifikus,  �gynevezett IgG ellenanyagokat vizsg�lva, annak bizonyos szintje (pozitivit�sa) eset�n nem kell tartani a betegs�gt�l, mert az illet� m�r �tesett rajta, �s nem okoz gondot egy �jabb fert�z�s sem a terhess�g alatt. Az IgM ellenanyagok emelkedett szintje friss fert�z�sre utal, de nem t�k�letes bizonyoss�ggal, mert ez az ellenanyag ak�r 2 �vig is jelen lehet a friss fert�z�s ut�n. Ekkor IgA ellennyag szintet is m�rnek: ez a szaporod� alakokkal val� tal�lkoz�sra utal, ami szint�n a friss fert�z�s t�ny�t er�s�ti. Szint�n seg�t a friss fert�z�s felismer�s�ben, ha a szerol�giai vizsg�latot 2-3 h�ttel k�s�bb megism�tlik. Ekkor az ellenanyag szintek v�ltoz�sa (emeleked�se) utal a friss fert�z�sre. Akut fert�z�s id�ben t�rt�n� meg�llap�t�sa eset�n terhess�g alatt is (megfelel� gy�gyszeres ter�pi�val) m�rs�kelhet� a magzatk�rosod�s.
 

Mit okoz macsk�ban, mint v�gleges gazd�ban a k�rokoz�?

Mivel a Toxoplasma szaporod�sa a b�lben zajlik, �gy macsk�k eset�n f�k�nt hasmen�s jelenkezik. Kialakulhat azonban hepatitis, myocarditis, pneumonia (m�j-, sz�vizom-, t�d�gyullad�s) is. Gyakoriak a gyullad�sos eredet� szemt�netek is. A placent�n �t fert�z�d�tt macskamagzatok az emberekhez hasonl�an k�rosodnak. Fontos tudni, mint m�r fent is eml�tettem, hogy az oocysta �r�t�s macsk�kban kb. 10 napig tart, a fert�z�s�k elej�n. Az �r�tett oocyst�knak p�r nap kell, hogy fert�z�k�pess� v�ljanak. A macsk�kban a toxoplasma elleni ellenanyagszint az oocysta �r�t�skor m�g nem emelkedett, teh�t szerol�giai m�dszerekkel nem mutathat� ki a betegs�g, ekkor m�g csak a b�ls�r vizsg�lat�val lehetne kimutatni, de ahhoz nagy szerencse kell, hogy pont elkapja az ember azt a t�z napot, amikor onnan a k�rokoz� kimutathat�. Mire v�rb�l mutatjuk ki, addigra pedig m�r k�s�, hiszen m�r kialakultak a fert�z�k�pes oocyst�k. Fontos teh�t, hogy a betegs�g kimutat�s�ra NEM a macsk�t kell vizsg�lni, hanem az embert. Arr�l nem besz�lve, hogy ez a mind�ssze 10 napos oocysta �r�t�s j�val kevesebb vesz�lyt jelent, mint a k�rnyezetben m�r eleve jelenl�v� fert�z�k�pes oocyst�k (f�ld, z�lds�g, gy�m�lcs, stb) , fert�z�tt h�sok.
 

Mit kell teh�t tenni a fert�z�s megel�z�se �rdek�ben?

Toxoplasma fert�z�sen m�g nem �tesett terhes n�k eset�ben kell f�leg odafigyelni az al�bbiakra (a norm�l higi�ni�s szab�lyok betart�sa mellett):

1.) A macskaalom rendszeres (naponta t�rt�n�) tiszt�t�sa, lehet�leg m�s (nem a v�rand�s n�) �ltal

2.) Z�lds�gek, gy�m�lcs�k alapos tiszt�t�sa, mos�sa

3.) Nyers h�sokat lehet�leg gumikeszty�vel fogj�k meg

4.) H�sok h�kezel�se (s�t�s, f�z�s. minimum: 80 C fok, 15 perc)

5.) K�l�n v�g�deszka a h�soknak �s a z�lds�geknek

6.) Kert�szked�st lehet�leg keszty�ben v�gezzenek, �s ut�na alapos k�zmos�s javasolt.

7.) Gyerekekn�l fontos a homokoz�k lehet�s�g szerinti lefed�se, illetve homokoz�s ut�n az alapos k�zmos�s

8.) A macska lehet�leg ne kapjon nyers h�st, ne vad�sszon (legal�bbis a terhess�g ideje alatt)